Figyeljünk a sarlósfecskékre! 2019. május 10.

Az elmúlt néhány napban azt tapasztaltuk, hogy az ilyenkor szokásosnál jóval hidegebb, mit több, csapadékosabb volt az időjárás. Mindez természetesen hatással van az élővilágra is. Azon állatfajok körében, amelyekkel az Állatkertünkben zajló mentőmunka során találkozni szoktunk, a leginkább talán a sarlósfecséket érintette érzékenyen ez az időjárás.

A hűvös idő miatt ugyanis kevés a repülő rovar, így a sarlósfecskéknek alig van mit enniük. Az alultápláltság következtében egyrészt legyengülnek, másrészt a szervezetüknek nincs elegendő energiaforrása ahhoz, hogy a testhőmérsékletet megfelelő szinten tartsa, pedig ehhez ma hideg idő miatt egyébként is többlet energiára lenne szükség. Így a sarlósfecskék akár végzetesen ki is hűlhetnek. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve, ha legyengülten a földre pottyannak. A sarlósfecskéknek ugyanis alapesetben is eléggé erőtlenek a lábaik, hiszen egyébként sem szaladgálnak túl sokat, mert csaknem mindig a levegőben vannak, leszállni pedig csak a fészeknél szoktak, amelyek elég magasan vannak ahhoz, hogy induláskor lendületet nyerjenek a repüléshez. Ennek következtében még egy ereje teljében lévő sarlósfecskének is nehézséget okoz, hogy a földről szálljon fel a levegőbe, egy legyengült, kihűlőben lévő állat esetében pedig ez teljesen lehetetlen. Ha azonban tartósan a földe pottyanva maradnak, még kevésbé vannak védve a kihűlés ellen, ráadásul a ragadozók számára is könnyű zsákmányt jelentenek.

Érdemes tehát nyitott szemmel járnunk, hátha valahol épp megpillantunk egy segítségre szoruló sarlósfecskét. Gyors segítséget már akár azzal is nyújthatunk, ha a szorult helyzetbe került madarat egy papírtörlővel kibélelt kartondobozba tesszük, és meleg helyre visszük. De persze ilyenkor is több mindenre érdemes figyelni (szellőzőnyílások a kartondobozon, azért túl meleg se legyen a madárnak stb.), ezért érdemes tanácsot kérni munkatársainktól, vagy még inkább behozni a madarat a Sünispotályba, bemutató mentőközpontunkba.

Tudnivaló ugyanis, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert – szerteágazó természetvédelmi tevékenységének egyik fontos területeként – mentett állatokkal is foglalkozik. Olyan Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló, tehát védett vagy fokozottan védett állatfajok egyedeivel, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Védenceink között rendszeresen akadnak például törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, sérült sünök és telelésben megzavart denevérek. A mentett állatok nagyobbik része madár, de kisemlősökkel, sőt, még hüllőkkel és kétéltűekkel is foglalkozunk. A tavalyi évben összesen 1807 mentett állatnak nyújtottak segítséget munkatársaink. Közöttük harminc sarlósfecske is volt.

A mentőmunka célja természetesen minden esetben az, hogy az állatokat ne csak megmentsük, hanem a legyengült állatokat felerősítve, a beteg vagy sérült egyedeket meggyógyítva, az elárvultakat pedig emberi segítséggel felnevelve elérjük, hogy ismét képesek legyenek boldogulni a szabad természetben emberi segítség nélkül is. Amelyik állatnál pedig ezt sikerült elérni, azt szabadon engedjük valamelyik erre alkalmas élőhelyen. Az év során több ilyen szabadon engedésre is sor szokott kerülni, a legutóbbiról épp a közelmúltban számoltunk be.

A mentőmunka az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt zajlik, és mivel nemcsak magát a mentő tevékenységet tartjuk fontosnak, hanem azt is, hogy ezt a munkát a nagyközönségnek is bemutassuk, tavaly augusztusban egy bemutató mentőközpontot is átadtunk, amely a Sünispotály nevet kapta (mert bár a legtöbb védencünk madár, a legnagyobb számban bekerülő állatfaj a sün). Ez a bemutató mentőközpont az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló ZOO4NAT projekt keretében valósult meg.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.