„Népszámlálás” az Állatkertben 2018. január 3.

Az óév lezárása és az új esztendő kezdete alkalmas fordulópont a számvetésre. Például annak számbavételére is, hogy pontosan hány állatról is gondoskodunk az Állatkertben.

A 2018-as év első napján összesen 846 állatfaj 8557 egyedéből és 111 tenyészetből áll az élő zoológiai gyűjtemény, vagyis ennyi állatról gondoskodunk nap mint nap. Ebből 840 faj 8412 egyede él a tulajdonképpeni városligeti Állatkertben, további 25 faj 142 egyede pedig az ugyancsak általunk üzemeltetett Margitszigeti Kisállatkertben lakik (19 faj mindkét helyszínen előfordul).

Az emlősállatokat 128 faj 1298 egyede, a madarakat 150 faj 1195 egyede, a hüllőket 121 faj 797 egyede, a kétéltűeket 29 faj 308 egyede, a különféle halakat pedig 196 faj 4172 egyede képviseli. A gerinctelenek (rovarok, pókszabásúak, rákok, puhatestűek stb.) összesen 216 faját mutatjuk be, ezek közül azonban csak 105 faj esetében van egyedi nyilvántartás (638-as egyedszámmal). További 111 nagy tömegben élő és szaporodó gerinctelen faj esetében az egyedi nyilvántartás értelmetlen lenne, így ezeket az állatokat csoportosan, tenyészetként tartjuk nyilván.

A Margitszigeti Kisállatkertben 3 emlősfaj 23 egyedét, valamint 22 madárfaj 119 egyedét láthatja a nagyközönség.

Állatkertünk gyűjteménye, az itt bemutatott állatállomány sokszínűsége nemzetközi összehasonlításban is kimagasló, így a Fővárosi Állat- és Növénykert fajokban különösen gazdag intézménynek mondható. Ráadásul a bemutatott fajok változatos állatcsoportokat képviselnek. Mint ismeretes, sok állatkertben az emlősökön és a madarakon kívül az állatvilág más csoportjaival csak elvétve, nagyon kis fajszámmal találkozhatnak a látogatók. A mi Állatkertünkben viszont igyekszünk minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Ez a célkitűzésünk egyébként már több mint száz éves, és egykori jeles igazgatónkhoz, Lendl Adolfhoz köthető. Lendl ugyanis már a XX. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, s ezzel több mint fél évszázaddal megelőzte korát, hiszen a biodiverzitásról, az élet sokféleségéről a nemzetközi szakmai életben csak az 1970-es évektől kezdve kezdtek el beszélni.