Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Újabb gida a muntyákszarvasoknál 2016. április 12.

Muntyákszarvas tenyészpárunk nem tétlenkedik. Augusztus végén már volt egy gidájuk, ám hét hónapra rá, április elsejére egy újabb utódjuk született. A kicsi kedvenc rejtekhelye egy sziklahasadék, de a közönség ott is jól láthatja.

Bár a múltban több alkalommal is foglalkoztunk muntyákszarvasokkal, az újabb időkben – jó néhány évnyi szünet után 2014-ben vágtunk bele ismét a tartásukba. Akkor két fiatal kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) érkezett hozzánk az Augsburgi Állatkertből. Miután elérték az ivarérettséget, tavaly augusztus 28-án világra is hozták első utódjukat, majd rendben fel is nevelték. Mostanra viszont újra gyermekáldásnak örülhetünk, hiszen a nőstény árpilis elsején ismét egy gidának adott életet.

A jövevényről azt ugyan még nem tudni, hogy milyen ivarú, de már most is jól láthatja a nagyközönség. Ha épp a kifutó nyílt területén tartózkodik, minden nehézség nélkül meg lehet figyelni, de akkor is látszik, ha épp a búvóhelyén tartózkodik. Pihenni ugyanis a kifutó nyugati végén (a látogatói sétány felől nézve a bal szélen) található terméskövek közötti sziklahasadékban szokott. Ez ugyan biztonságérzetet nyújtó, védett búvóhely a számára, ám hasadékba kívülről is be lehet látni, így a közönség akkor is láthatja az apróságot, ha épp ezen a helyen tölti pihenőjét.

Ha kiszámoljuk, mennyi idő telt el az előző és a mostani gida világra jövetele között, majdnem pontosan hét hónapot kapunk. A dolog érdekessége azonban, hogy ennél a fajnál a vemhességi időre is éppen hét hónapot számolhatunk. A legtöbb emlősnél normális körülmények között nem lenne lehetséges, hogy két ellés között lényegében ugyanannyi idő teljen el, mint amennyi a fajra jellemző vemhességi idő. Hiszen ellés után a legtöbb nőstény emlősállat nem képes azonnal a fogamzásra, annál is inkább, mivel az úgynevezett involúció, azaz a méh visszaalakulása a vemhességre jellemző állapotból alapállapotba ugyancsak igénybe vesz némi időt. A muntyákoknál azonban a dolog másként van. A jobb szaporaság érdekében náluk elég gyakran előfordul a poszt-partum ösztrusz nevű jelenség, amely egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a nőstények már néhány nappal az ellés után újból fogamzóképesek. A kínai muntyákszarvas szaporodásának titkait az 1980-as években néhány brit kutató behatóan tanulmányozta, de ha munkásságukat nem ismernénk, a saját adataink alapján is sejtenünk kellene, hogy a muntyákszarvas nőstények ellés után néhány nappal már képesek újra vemhesülni.

Ha a muntyákszarvas nem is, a szarvasok úgy általában mindenki számára ismerősek. Annál is inkább, mivel egyes fajaik a hazai élőhelyeken is megtalálhatók. Magyarországon négy agancsos vadfaj él, ezek közül gímszarvas és az őz őshonosnak mondható, a dámvadat viszont a középkor folyamán mesterségesen telepítették be a Kárpát-medencébe. A negyedik hazai faj a jávorszarvas, amelyet azonban csak néha-néha az országba tévedő kóbor egyedek képviselnek. Ha nemcsak a Kárpát-medencét nézzük, hanem az egész világot, azt látatjuk, hogy a szarvasfélék családja (Cervidae) együttesen több mint ötven fajt számlál, amelyek közül tizenkettő tartozik a muntyákszarvasok közé. E tizenkét faj mindegyike Dél-, illetve Délkelet-Ázsiában őshonos, és a hazai agancsosokhoz képest viszonylag kisebb termetű.