Fővárosi Állat- és Növénykert
Gorillakölyök született Állatkertünkben január 5-én kedden, délelőtt 9 óra 13 perckor. Ilyen örvendetes eseményre utoljára 2000-ben került sor Budapesten. A kölyök és az anyaállat, a kilencéves N’Yaounda jól vannak, azt azonban még nem tudni biztosan, hogy minden rendben lesz-e a kicsi felnevelésével. A gondozók most azt figyelik, hogy a kölyök rendesen szopik-e, illetve, hogy az anyaállat rendben gondoskodik-e utódjáról. N’Yaoundának ugyanis ez az első kölyke, így az utódgondozás terén nem számít tapasztalt állatnak.
Annak érdekében, hogy az állatok nyugalmát semmilyen zavaró körülmény se befolyásolja, a gorilláknak otthont adó Emberszabású Majmok Házát szinte hermetikusan elzártuk a külvilágtól. Egyelőre tehát a nagyközönség sem láthatja az itt lakó állatokat, sőt még az állatkerti dolgozók közül is csak az oda beosztott gondozók és az állatorvosok léphetnek be a lezárt területre.
Ha a kicsi tartósan megnyugtató rendszerességgel táplálkozik, az anya viselkedése sem válik rendellenessé, és a gorilla csapat többi tagjai is nyugodtan viselkedik, akkor természetesen nem lesz akadálya annak, hogy a nagyközönség is beléphessen az állatházba. Azt azonban, hogy erre mikor kerülhet sor – a kis gorilla fejlődésének és állapotának függvényében – a későbbiekben fogják meghatározni a kert ebben illetékes munkatársai.
Állatkertünkben egyébként 1989 óta élnek nyugati gorillák (Gorilla gorilla). Az akkor érkezett két állat, a most harminchárom éves Liesel nevű nőstény, és a három évvel fiatalabb, Golo nevű hím frigyéből három kölyök született az elmúlt két évtizedben. Közülük a legfiatalabb, Ebobo nevű hím jelenleg is itt él. Rajtuk kívül az elmúlt években két fiatal nőstény is érkezett Budapestre: Iringa 2002-ben Franciaországból, N’Yaounda, a most született kölyök anyja pedig 2008-ban a hídjáról nevezetes holland város, Arnhem állatkertjéből.
A világ állatkertjeiben összesen mintegy 750 nyugati gorilla él. Ezen az állatkerti népességen belül az elmúlt tizenkét hónapban összesen 16 ellés volt, a gorillák születése tehát világviszonylatban sem számít túl gyakorinak. Ez persze nem állatkerti sajátosság, megfelel a gorillák természetbeni szaporodási stratégiájának, amelynek lényege, hogy viszonylag ritkán, és alkalmanként csak egy utódot hoznak világra: az alacsony születési számot az újszülötteknek nagyobb felnövekedési esélyt kínáló fejlett utódgondozással ellensúlyozzák. Világviszonylatban az első állatkerti gorilla egyébként 1956-ban született az USA-beli Columbus Zooban.
Mitől „nyugati” a gorilla?
Mai tudásunk szerint a gorillák két külön faja különböztethető meg: a nyugati gorilla (Gorilla gorilla) és a keleti gorilla (Gorilla beringei). Mindkét faj további alfajokra bontható, így a keleti fajon belül megkülönböztetünk hegyi gorillákat (Gorilla beringei beringei) és keleti síkvidéki gorillákat (Gorilla beringei graueri), a nyugati fajon belül pedig a Diehl-gorillát (Gorilla gorilla diehli) és a nyugati síkvidéki gorillát (Gorilla gorilla gorilla). Ez utóbbi alfaj látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben is. A nyugati síkvidéki gorilla Angola, Kamerun, Kongó, Egyenlítői Guinea, Gabon és a Közép-afrikai Köztársaság területén őshonos. Természetvédelmi helyzete alapján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolják.
Kapcsolódó cikkek:
- Már láthatja a közönség a gorillakölyköt
