Fővárosi Állat- és Növénykert
Mi igaz az Állatkert és a Vidám Park „összevonásából”?
2008. november 17.
Az elmúlt napokban számos médium foglalkozott az Állatkert, illetve a Vidám Park jövőjével, amellyel összefüggésben több kérdés is felmerült mind a sajtó, mind a nagyközönség körében. A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért fontosnak tartja, hogy összefoglalja az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az érdeklődés homlokterébe került mindkét témában, tehát Állatkert társasági formájának változásával, illetve a kert területének lehetséges bővítésével kapcsolatban is.
A társasági forma változása
Bár a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban nyitotta meg kapuit, szervezetileg már 1864-ben megalakult a Magyar Királyi Helytartótanács 28.730/1864-es számú, illetve Pest Szabad Királyi Város 8372/1864. IV.l8. számú engedélye alapján, mint „Állatkerti Részvénytársulat”. A részvénytársasági forma 1873-ig maradt fenn, ettől kezdve pedig a sajátos kategóriának számító „Állat- és Növényhonosító Társaságként” működött, egyértelműen koszhasznú célokkal. Ez a társaság egészen 1907-ig létezett, amikor az Állatkert üzemeltetését és tulajdonjogát Budapest Székesfőváros vette át, és így a kert a főváros egyik közintézményévé vált. Ez az állapot jelenleg is fennáll, hiszen a kert ma is fővárosi tulajdonban lévő, önállóan gazdálkodóm költségvetési intézmény.
Az elmúlt időszakban felmerült a társasági forma megváltozásának lehetősége. Eszerint az Állatkert kiemelten közhasznú, non-profit gazdasági társasággá – valószínűleg non-profit zrt-vé –alakulna. Ez a társasági forma az intézmény üzemeltetése szempontjából számos előnnyel járna, jobb pályázati lehetőségeket jelentene, illetve rugalmasabb gazdálkodást tenne lehetővé.
A társasági forma változásával kapcsolatban konkrét döntés eddig annyiban születetett, hogy a Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén egyetértett azzal, hogy az Állatkert non-profit gazdasági társasággá alakulásáról javaslat készüljön a főváros illetékes szakbizottságainak.
A non-profit gazdasági társasággá való átalakulás elsősorban az intézmény üzemeltetésével kapcsolatos kérdés, a nagyközönség ebből leginkább csak a szolgáltatások színvonalának emelkedését érzékelné. Az Állatkert közhasznú célkitűzései, a természetvédelmi, tudományos és oktatási tevékenység iránti elkötelezettsége azonban természetesen nem változna. Ugyanez igaz a tulajdonosra, hiszen a kert továbbra is fővárosi tulajdonban maradna. A vidéki állatkertek többsége már évek óta közhasznú társasági formában működik, és a tapasztalatok mindenütt pozitívak. Gazdasági társaságként működnek a legjelentősebb – egyébként állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő – nyugat-európai állatkertek is, a bécsi például kft-ként (GmbH), a berlini pedig részvénytársaságként (AG).
Állatkert és Vidám Park
Az Állatkert az 1866-os megnyitáskor 32 katasztrális holdnyi területen kezdte meg működését, amely terület mintegy 18 hektárnak felel meg. A jelenlegi terület azonban csak 10,7 ha. Az állatkertek világában szokásos gyakorlattal szemben ugyanis a városligeti intézményt soha nem bővítették, sőt még el is vettek a területéből. Az egykori Angol Park államosítása után például volt állatkerti területek elcsatolásával jött létre a Vidám Park is, 1950 tavaszán.
Emiatt az európai fővárosok állatkertjei közül – az alapterületet tekintve – a budapesti a legkisebbek közé tartozik, s csak Tiranát, Bukarestet és Belgrádot előzi meg. A terület szűkössége miatt az 1930-as évek óta több alkalommal felmerült a bővítés gondolata. Az 1950-es években tervezték a Városliget egy területeinek az Állatkert kezelésébe adását, de egy iker-intézmény létrehozása is felmerült, melynek helyszíneként előbb a Hűvösvölgyet, később Gödöllőt fontolgatták. A közhiedelemmel ellentétben azonban soha nem merült fel magának az Állatkertnek az elköltöztetése. A műemléki értékek és a turisztikai jelentőség miatt ez kivitelezhetetlen megoldás lenne. Az utóbbi időben felmerült annak lehetősége is, hogy az Állatkert bővítésére a Vidám Park területéből nyílna lehetőség.
Jelenleg nem a Vidám Park rovására történő, annak „bekebelezésével” járó állatkerti elképzelésről van szó. A Vidám Park területe is szűkös, ezen a helyen nem bővíthető. Ezért is merült fel annak lehetősége, hogy egy új, tágas helyszínen mód lenne egy korszerű vidám park kiépítésére, a Városligetben pedig egy új családi élménypark jöhetne létre az Állatkert és a Vidám Park együttes területén. A jelenlegi vidám parki területnek csak kisebb részén – nagyjából egyharmadán – volna mód a klasszikus értelemben vett állatkerti kifutók és állatházak létesítésére. A terület nagy részén a régi városligeti – „lizsé” – hangulatot lehetne feleleveníteni, és itt megfelelő helyük lenne azoknak a vidám parki létesítményeknek is, amelyek műemléki oltalom alatt állnak, és így eredeti helyükön kell megmaradniuk.
Ilyen létesítmény például az egykori vurstliból megmaradt, 1906-os körhinta, és 1912-ben létesített barlangvasút, valamint az 1922-ben épült hullámvasút, amely az egykori angol park emlékét őrzi. Összességében tehát nem „bekebelezésről”, hanem egy olyan fejlesztési lehetőségről van szó, amelynek nyomán mindkét intézmény újabb fejlesztési lehetőségeket nyerne. A fenti elképzelés formailag többféleképpen is elképzelhető, azonban ebben a kérdésben döntés vagy határozat eddig nem született. Így tehát pillanatnyilag egy lehetséges tervről van szó, illetve arról a szándékról, hogy a Vidám Park és az Állatkert fejlesztését összehangolják. Ez utóbbi azonban nem új fejlemény, hiszen az Állatkert főigazgatójának 2007-ben elfogadott pályázatában is szerepelt. Dr. Persányi Miklós nemcsak az Állatkert főigazgatója, hanem egyúttal a Vidám Park Zrt. Igazgatótanácsának elnöke is.
