11-12. évfolyam csoportfoglalkozásai

TANTERMI VIZSGÁLÓDÁSOK
Állat-asszisztált tantermi foglalkozások. Időtartamuk 45 perc.

1) Állati „szuperérzékek"
Hogyan és mit érzékelünk mi, emberek? Miért érzékelik az állatok ugyanazt a környezetet egészen másképpen? Milyen különleges érzékszerveik vannak az állatoknak? Mi a szerepe az érzékszervek evolúciójában a környezeti tényezőknek? Hogy néz ki közelről az óriáskígyók gödörszerve? A foglalkozás végére már mi is másképp látjuk a világot.

2) Mikroszervezetek a szolgálatunkban – kenyértől, a sajton át, a penicillinig Új
Vajon a mikrobiom az ember része, vagy ez fordítva van? Ha a tartósítás a mikrobák ellen véd, hogyan tartósíthatunk mikrobákkal? Általában miért a betegségekkel hozzuk kapcsolatba a mikroorganizmusokat, amikor csupán elenyésző hányaduk kórokozó? Mi történne, ha teljesen steril környezetbe születnénk? Sok minden mellett ezekre válaszol a foglalkozás, helyben nevelt hasznos mikrobák bemutatásával.

3) Állatok és járványok
Lehet-e állatoknak is szerepe egy világjárvány kitörésében? A történelem során mely állatokról derült ki, hogy közük volt valamilyen járványhoz? Melyek vettek részt járványok terjesztésében, és voltak-e, amelyek a megfékezésében segítettek? Mindezekre választ kaphatunk a foglalkozás során.

4) Állati helyszínelés
A Varázshegy Darwin-laborjában csontokat, állkapcsokat, fogakat „vallatunk" viselőjük kilétéről, táplálkozásáról, életmódjáról. A vázak tanulmányozásával, a belőlük kiolvasható sokféle információ segítségével fedezzük fel az emlősök sokféleségét. Megbeszéljük a vázrendszer, koponya, fogazat adaptációs különbségeit, és keressük az azonosságokat.

5) Állati tanulás
A tanulás számunkra és az állatok számára is a túlélés eszköze. De vajon miben hasonlít, vagy miben különbözik az emberek és az állatok tanulása? Hogyan adják át az állatok egyedei egymásnak tudásukat? Hogyan oldanak meg problémákat? Mi a motivációja a tanulásnak? Ezekre a kérdésekre keressük a választ filmek és kontaktállatok vagy állattréning megfigyelésének segítségével.

6) Állati toplisták
Melyek a legnépszerűbb állatok, és melyek vezetik a népszerűtlenségi listát? Vannak-e a választásunk mögött ösztönös törvényszerűségek, és mennyire befolyásolja a döntésünket a kultúra, a környezet? Desmond Morris brit viselkedéskutató jó fél évszázaddal ezelőtt végzett közvélemény-kutatást erről – ismételjük meg, és lássuk az eredményt!

TEMATIKUS FOGLALKOZÁSOK
Sok tevékenységet magukba foglaló foglalkozások, amik megfigyelést, játékot, feladatot egyaránt tartalmaznak. A gyerekek aktív részvételére számítunk, így építeni tudunk előzetes tudásukra. Az útvonal külső kifutókat és belső állattartóhelyeket egyaránt érinthet. Kedvezőtlen időjárás esetén törekszünk arra, hogy fedett helyen történjen a foglalkozás. Időtartamuk 45-60 perc. Az ettől eltérő időtartamú programot külön jelezzük.

7) A tengerek élővilága és ökológiai helyzete
A foglalkozás során látványos sétára indulunk a világtengerek mélyére, bemutatjuk a legjellemzőbb ősi tengerlakók testfelépítését, életmódját, és alkalmazkodását a vízi életkörülményekhez. Megismerkedünk a tengerek lakóival és az őket fenyegető gazdasági tevékenységekkel. Az úszó szemétszigetek példáján keresztül pedig a tengeri élővilág jövőbeli kilátásairól beszélgetünk.

8) Evolúciós újítások – mit lestünk el a természettől?
A foglalkozás során ma élő állatok példáján nézzük végig, milyen evolúciós újítások vezettek a mai fajok megjelenéséhez, és hogyan segítették ezek a környezethez való minél tökéletesebb alkalmazkodást. Milyen ötleteket kaptunk ezekből a biológiai találmányokból a technológiai újításainkhoz? Kis bionikai körséta élő állatokkal.

9) Biológiai fegyverek – mérget termelő élőlények
Mit nevezünk méregnek? Mi a különbség a passzívan és az aktívan mérgező élőlények között? Melyek a legerősebb mérgű állatok a világon, és biztos-e, hogy ezek egyben a legveszélyesebbek is? Hogyan ejti el akár a bivalyt is a komodói varánusz? A program során hazánk ritka mérges kígyójával, a rákosi viperával is megismerkedünk.

10) Az emberi evolúció: őseink
A modern ember kialakulása mindig izgalmas téma. Kísérletet teszünk arra, hogy rekonstruáljuk a Homo sapiens sapiens megjelenéséhez vezető hosszú fejlődési utat. A neandervölgyi és a cro-magnoni emberek példáján érdekes összehasonlítást tehetünk a mai, modern ember és a közvetlen őseink szokásai, életmódja és megjelenése terén. Ismerjük meg múltunkat!

11) Éghajlatváltozás és a sarkvidékek
Hogyan alakul napjainkban a sarkvidéki táj a felmelegedés hatására? Milyen fortélyai vannak a túlélésnek, és milyen veszélyekkel jár az olvadás? Megtörténhet-e, hogy a tápláléklánc összeomlik? Mit tehetünk mi a drámai változások megakadályozásáért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben megismerkedünk a sarkvidékek jellegzetes élővilágával és a változások apró, de határozott jeleivel.

12) Etológiai megfigyelés: gorillák és orangutánok – 60 perc
Hogyan kommunikálnak az állatok, milyen jelzéseket használnak legközelebbi rokonaink, az emberszabású majmok? Megvizsgáljuk, van-e összefüggés a megfigyelhető kommunikáció és az állatfajok szociális struktúrája között. Egy etológiai vizsgálat során azonosítjuk a viselkedés elemeit, és megnézzük, lehet-e evolúciós háttere ezek kialakulásának.

13) Vadállatok védelme: természetvédelem az állatkertekben – 90 perc
Az eredeti élőhelyükön veszélyeztetett, kipusztulófélben lévő állatfajok (pl. Mhorr-gazella, aranyhasú mangábe, szélesszájú orrszarvú, rákosi vipera, tarvarjú) összehangolt tenyésztését a vezető állatkertek évtizedek óta sikerrel végzik. Megvizsgáljuk ennek hátterét és határait. Megbeszéljük, hogy mit tehetnek az állatkertek a természetes élőhelyek védelméért. Vajon megmenthetőek-e ilyenformán a fajok?