Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Környezetbarát fűtésről írt alá megállapodást a FŐTÁV és az Állatkert 2017. október 27.

Szolgáltatási szerződést írt alá a FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert az Állatkert új létesítményeinek környezetbarát fűtéséről. Az együttműködésnek komoly előzményei vannak jelentős sikerekkel.

Prof. dr. Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója és dr. Mitnyan György, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója - dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, valamint Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatójának jelenlétében - aláírják az Állatkert és a FŐTÁV által megkötött szolgáltatási szerződéstAz Állatkertünk fejlesztése során kialakítandó létesítmények környezetbarát fűtéséről írt alá szolgáltatási szerződést a FŐTÁV Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. és a Fővárosi Állat- és Növénykert. Mint ismeretes, intézményünk területe az elmúlt években több mint hét hektárral gyarapodott, s e területek állat- és növénykertté történő átalakításán, illetve ennek kapcsán négy fő fejlesztési program megvalósításán jelenleg is dolgozunk.

Az új területek létesítményeinek fűtését környezettudatosan, a környezetet legkevésbé terhelő módon kívánjuk megoldani. Az állatok és növények biológiai igényeinek megfelelő, és a nagyközönség számára is kellemes hőmérsékletet egyrészt építészeti eszközökkel, a szoláris építészet alkalmazásával fogjuk biztosítani, hiszen például az 5 hektáros Pannon Parkhoz tartozó központi építmény, az 1,7 hektáros biodóm esetében a napsugárzás energiájának jelentős szerepe lesz az energiamérlegben. A kívánt hőmérséklet biztosításához természetesen szükség lesz épületgépészeti rendszerekre is, de a fűtést egyrészt geotermikus energia, méghozzá a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hője, valamint távfűtés segítségével fogjuk megoldani.

Állatkertünk az elmúlt években jelentős lépéseket tett a fűtésrendszerek korszerűsítése, környezetbaráttá tétele érdekében. Az eredetileg koksz alapú fűtésről az 1980-as években álltunk át a földgáz alapúra, majd az idők során a hagyományos gázkazánokat fokozatosan nagyobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokkal cseréltük fel. A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor, amikor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg.

A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta 1.650.000 köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is. Egyedül a szén-dioxid kibocsátás 3208 tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.

Az Állatkert és a FŐTÁV által most aláírt szerződés célja lényegében az, hogy az Állatkert klasszikus területén megvalósult eredmények után az új, fejlesztési területeken is hasonló, vagy még ennél is környezettudatosabb megoldásokat válasszunk. Így például a termálvíz hőjén alapuló fűtési rendszerrel párhuzamosan kiépítendő, úgynevezett kisegítő rendszerhez sem gázkazánokkal fogják a hőt szolgáltatni, hanem a FŐTÁV elosztóhálózatából, ami sokkal kevésbé terheli a környezetet.

A távfűtésről általában tudnivaló, hogy annak alkalmazása jelentősen elősegítheti a belvárosi szmog csökkentését a nagyvárosok belső kerületeiben. Egy modellszámításból kiderült, hogy csak Budapesten 10 ezer lakásonként évente mintegy 40 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, ha földgáz, vagy fatüzelés helyett a távfűtést választaná a lakosság. Nitrogén-oxidból évi 26 tonnával, kén-dioxidból pedig 3,2 tonnával kevesebb káros anyag szennyezné a környezetet.

A termálhő alapú fűtési rendszer melletti kisegítő rendszerként a távfűtés alkalmazása a Városliget környezeti állapota szempontjából is szerencsés választás. A távhőtermeléssel összefüggő károsanyag-kibocsátásnak ugyanis nemcsak a mennyisége alacsonyabb, hanem az eloszlása is szerencsésebb a Liget levegőjének minősége szempontjából, hiszen a gázkazánokkal ellentétben ez a kibocsátás nem helyben jelentkezik.