Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

„Vetkőző” jószágok 2014. június 18.

Bár korábban is bemutattunk gyapjútermelő állatokat, a Holnemvolt Park megnyitásával jelentősen megnőtt az ilyen jószágok száma. Ezért valóságos nyíróbrigádot kellett verbuválnunk. A nyírógéppel gyorsan megy a munka, ezért a négyszarvú juhok, a gyimesi rackák és az alpakák is hamar megszabadulhattak az ilyentájt már kényelmetlen gyapjútömegtől. Igaz, most kissé szokatlan külsejűnek tűnnek, ami persze általában jellemző a frissen nyírt állatokra. A nyírásról a fotók mellett mozgóképet is mutatunk.

A gyapjú régóta ismert alapanyag, hiszen a juh, amely a legfontosabb gyapjútermelő jószág, egyúttal az egyik legrégebben háziasított állat is. Háziasításának központja a Közel-Kelet volt, és már a civilizáció hajnalán elterjedt volt Ázsiában, Afrikában és Európában is. Az Újvilágba ugyan csak a nagy földrajzi felfedezések nyomán jutott el, de például az Andok mentén élő népeknek volt saját gyapjútermelő állatuk is, éspedig az alpaka.

Állatkertünkben a juhok számos különböző fajtáját mutatjuk be. Ezek nagy része, így a gyimesi racka, a cigája és a négyszarvú juh is viszonylag sok gyapjút termel (ellentétben például a kameruni juhokkal). Továbbá vannak alpakáink is. Ráadásul mind az alpakákat, mind a juhokat nagyobb számban és változatosságban mutatjuk be a nagyközönségnek azóta, hogy a háziállatok fő bemutatóhelyei a Holnemvolt Parkba kerültek át. Ez azonban azt is jelenti, hogy az idei évben sokkal több gyapjútermelő állat nyírásáról kellett gondoskodnunk, mint az elmúlt években.

A megnövekedett feladathoz valóságos nyíróbrigádot kellett szerveznünk. A juhok nyírása viszonylag egyszerű, mert ezek az állatok – megfelelő testhelyzet és hozzáértő nyíró ember esetén – elég nyugodtan tűrik a műveletet. Ráadásul ma már remek nyírógépek is segítik a munkát. Ennek ellenére több nyájra való állat megnyírása bizony komoly feladat. Az alpakák nyírása egy fokkal bonyolultabb, hiszen nagyobb testű állatokról van szó, amelyek ráadásul hajlamosak köpni is. Ezért nyírás közben további emberekre van szükség, akik gondosodnak arról, hogy az állat ne mozgolódjon a kelleténél többet.

Bár a juhokkal foglalkozó gondozóknak, juhászoknak, s persze maguknak a juhoknak is a birkanyírás eléggé hétköznapi, minden évben ismétlődő művelet, a mai kor városlakó emberei számára valóságos egzotikumnak számít.