A 63 éves történet befejezése

Az Állatkert nem oka a Vidámpark bezárásának! Ezt azért fontos mindjárt az elején leszögezni, mert bár a legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy a Vidámpark bezárásának gazdasági természetű okai voltak, időnként még ma is lehet találkozni azzal a vélekedéssel, amely szerint a Vidámpark bezárására azért lett volna szükség, mert az Állatkertnek kellett a hely. Ha azonban ez döntő szempont lett volna, a Vidámparkot már korábban be kellett volna zárni, hiszen az Állatkertnek évtizedekkel ezelőtt is szüksége lett volna a terület bővítésére.

Az elmúlt több mint fél évszázadod végigkísérte az a törekvés, hogy az Állatkert szűkös területét valamilyen módon bővíteni lehessen. Az 1950-es években a Széchenyi Gyógyfürdő mögötti zónát szerette volna megkapni a kert. Az 1960-as években, a Hűvösvölgyben kialakítandó ikerintézmény megvalósításával remélték a problémát megoldani. Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján a Hajógyári-szigeten szerettek volna teret nyerni az Állatkert gyarapításához, az 1990-es években pedig az került szóba, hogy Gödöllő térségében jutna új területhez a kert a városligeti telek megtartása mellett. Igény tehát korábban is volt a terület bővítésére, de erre végül soha nem került sor. Éppen ellenkezőleg történt, hiszen például a Vidámpark területének egy részét is az Állatkerttől csatolták el annak idején. Az a lehetőség, hogy az Állatkert területének gyarapítását a Vidámpark felé lehetne megoldani, csak attól kezdve került szóba, amióta a Vidámpark felett gazdasági szempontból viharfelhők kezdtek el tornyosulni.

A rendszerváltoztatás után a Vidámpark egészen más helyzetbe került, mint amilyen viszonyok között a megelőző évtizedekben működött. A múltban ugyanis minimális volt a konkurencia, nem jelentett problémát a tömeges látogatottság fenntartása. Az elmúlt bő húsz évben viszont egyre többféle szabadidő eltöltési mód közül választhatott a közönség. Ehhez hozzájárult például az internet megjelenése, a bevásárlóközpontok számának gyarapodása és számos más tényező is. Ráadásul a szabadidős szolgáltatások piacán belül a kifejezetten vidámparki jellegű programlehetőségek szektorában is komoly versenytársak jelentek meg. Ennek legelső szembeötlő jele a „holland vidámpark" volt, amely az 1995-ös szezonban működött a Felvonulási téren, a mai Ötvenhatosok terén. Azóta sok más hasonló mutatványos vállalkozás is jelentkezett, legutóbb a „Sziget Eye" óriáskerék, amely 2013 nyarán nemcsak a Sziget Fesztiválon, hanem előtte az Erzsébet téren is felállításra került. Emellett Budapest vonzáskörzetében két vízi vidámparknak nevezhető létesítményt is megnyitottak. A magyarországi szabadidős programkínálat bővülése mellett az országhatárok átjárhatóvá válása és az utazási lehetőségek nyomán a külföldi szórakoztató parkokkal, a bécsi Praterrel, vagy akár a Párizs melletti Eurodisneyland-del is versenyezni kellett.

Adottságainál fogva a Vidámpark nem tudott megfelelően reagálni a megváltozott körülményekhez, így látogatottsága jelentősen lecsökkent. A rendszerváltoztatás óta látogatóinak több mint kétharmadát elveszítette, a működés fenntartásának biztosításához pedig már 1996-ban hiteleket kellett felvennie.
A hitelek az idők során tovább növekedtek. 2009-ben az ún. rulírozó hitel összege már 300 millió forint, az eszközbeszerzési hitel összege további 250 millió forint volt. A működés fenntartásának biztosítása mellett tehát már a hiteltörlesztésről is gondoskodni kellett. A Főpolgármesteri Hivatal 2010 januárjában revizori vizsgálatot rendelt el és már-már a csődvédelem kérdése is felmerült. Végül azonban az történt, hogy a főváros még az év elején megszavazott 20 millió forintot a Vidámparknak, hogy a dolgozók bérét kifizethesse, majd a nyár folyamán 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt és további 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a társaságnak a likviditás fenntartására. Ahhoz, hogy a 2010-es szezonban a Vidámpark egyáltalán megnyílhasson, egy együttműködési megállapodás keretében az Állatkert is segítséget nyújtott.

Az utolsó négy évben a fővárosnak összesen mintegy egymilliárd forintjába került a Vidámpark működésének fenntartása, amely összeg azonban csak a legalapvetőbb feladatokra volt elég, ebből sem fejlesztésekre, sem korszerűsítésekre nem futotta. Meggondolva azt, hogy a Vidámpark nem közfeladatot lát el, csupán szórakoztató funkcióval bír, nyilvánvaló, hogy tartósan nem képzelhető el olyan helyzet, amelyben a Vidámpark fenntartása csak a fővárosi költségvetést terhelő „pénzügyi lélegeztető gépre" kapcsolva lehetséges. Főleg úgy, hogy egyes közfeladatokat ellátó fővárosi intézmények támogatását viszont csökkenteni volt kénytelen a városvezetés. Például a közfeladatot ellátó intézmények közé tartozó Állatkert működési támogatása is évről évre csökkent ebben az időszakban. Ehhez még hozzávehetjük azt a tényt is, hogy a Vidámpark színvonala eközben jelentősen elmaradt a hasonló európai intézményekétől, jegyárai viszont igen magasak voltak (az állatkerti jegyárak kétszeresét tették ki).

A Vidámpark nehézségei az elmúlt években már közismertek voltak mindazok számára, akik követik a híradásokat. Hiszen a sajtó már 2010-ben több alkalommal beszámolt a kialakult helyzetről (amint az például itt és itt is olvasható). Nyilvánvaló volt, hogy a Vidámpark ebben a formában nem tartható fenn. Megmaradásához komoly korszerűsítésre lett volna szükség, de erre sem alkalmas helye, sem elegendő bevétele, sem érdeklődő befektetője nem volt. A kialakult nagy mutatványos gépes mutatványosság színvonalának emelése, de még a fenntartása is jelentős közpénzeket emésztett fel, miközben a mutatványos szolgáltatás nem is közfeladat, hanem egyértelműen a piac dolga.

Mindezek megfontolása vezetett végül ahhoz a döntéshez, hogy a Budapesti Vidám Park Zrt. szüntesse be egyre nagyobb veszteséget halmozó tevékenységét az 1950 óta használt ligeti telephelyén. A döntést a Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-án hozta meg 20 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett. A 2465/2012.(11.28.) számú határozat értelmében a Budapesti Vidám Park Zrt. 2013. szeptember 30. dátummal szüntette meg alaptevékenységét a Városliget területén.

A területet, amelyen korábban a Vidámpark működött, a közgyűlés döntésének értelmében az Állatkert kapta meg. Ez egyrészt segít enyhíteni az Állatkert évtizedek óta fennálló területínségét, másrészt az Állatkert a műemléki létesítmények fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatai és eredményei alapján alkalmas arra, hogy a Vidámpark megőrzésre érdemes, értéket képviselő, műemléki oltalom alatt álló játékait a továbbiakban is megőrizze. A megszavazott közgyűlési határozatok egyike – egészen pontosan a 2465/2012.(11.28.) számú – ezzel a kérdéssel külön is foglalkozik, mivel azt tartalmazza, hogy ezek megóvásáról a terület jövőbeni gazdája, a Fővárosi Állat- és Növénykert gondoskodik.

A Vidámpark tehát 2013. szeptember 30-án este 7 órakor zárta be végleg kapuit a látogatók előtt, s az ezt követő hónapokban a társaság felszámolása, illetve az értékesített játékok leszerelése és elszállítása történt meg. A Fővárosi Állat- és Növénykert jogi értelemben ugyan már 2013 márciusában átvette a területet, a napi fenntartás gyakorlati átvételére 2014 februárjában került sor.