A megmentett hód visszatérhetett a természetbe 2018. november 26.
Október 27-én egy legyengült hódot találtak a Dunán, Sződliget térségében. Az állat mérete alapján egy fiatal, egy évesnél nem idősebb egyed, aki vagy a tavalyi szezon végén, vagy esetleg az idei szezon legelején jöhetett a világra. Megfogásakor – ami az ilyenkor használatos nyeles hálóval történt – annyira erőtlen volt, hogy meg sem próbálta a hálót szétharapni (ez azért fontos, mert egy egészséges hódtól az volna a normális reakció).
Az állatot a természetvédelmi hatóság képviselői Állatkertünk mentőhelyére szállították be. Állatorvosaink megállapították, hogy a hódnak, bár nagyon gyenge volt, semmilyen sérülése, illetve szervi baja nincsen. Felmerült ugyanakkor a mérgezés lehetősége, ami hódok esetében sajnos előfordul. Nem is feltétlenül szándékos mérgezésről van szó ilyenkor, hiszen az állat a csávázott vetőmagtól a különféle talajfertőtlenítő szereken át a patkányméregig számos ok miatt mutathatott mérgezéses tüneteket. Infúziót, vitaminokat, K-vitamint, antibiotikumot kapott, és a kezelés hatására hamarosan javulni is kezdett az állapota.
Az időközben Gabinak elnevezett fiatal állat három hét után már alkalmas kondícióba volt ahhoz, hogy visszajuttassuk a természetbe. Így – a természetvédelmi hatóság helyi terepi szakembereivel együttműködve egy alkalmas élőhelyen, a Duna Kismaros melletti szakaszán szabadon engedtük őt. Gabi a legnagyobb nyugalommal sétált ki a szállítóládából, mindent alaposan megszemlélve komótosan a vízhez sétált, majd a legnagyobb otthonossággal elúszott a parttal szemközti sziget felé.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkozunk Magyarországon őshonos, vadon élő, és jobbára természetvédelmi oltalom alatt álló, tehát védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeinek mentésével, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A törött szárnyú gólyáktól, mérgezett sasoktól és fészekből kiesett énekesmadaraktól kezdve az elárvult kismókusokon és a sérült sünökön át egészen a telelésben megzavart denevérekig sokféle állattal akad dolgunk, mentőhelyünkre évente ezerötszát-kétezer állat kerül be, legnagyobb részben madarak. A mentő tevékenység jelentős része a közönség számára is látható módon zajlik, hiszen az Állatkert új játszóparkja, a Holnemvolt Vár részeként 2018 augusztusában átadtuk a Sünispotályt, amely bemutató mentőközpontként ismerteti meg látogatóinkkal a mentőmunka kulisszatitkait.
Bár a hód azon fajok közé tartozik, amellyel a mentőmunka keretében viszonylag ritkán találkozunk, az elmúlt években több alkalommal is mentettünk ilyen állatokat. 2013-ban egy ugyancsak mérgezéses tüneteket mutató hód került be hozzánk. A Hortenziának elnevezett állatot a sikeres kezelés után Sárvár mellett engedtük szabadon. 2013-ban volt egy másik hódunk is: Pocak egy fiatal állat volt, aki az árvizek idején sodródhatott el szüleitől. Munkatársaink – a somogyi kollégákkal együttműködve – felnevelték, majd a felcseperedett állatot is visszajuttattuk természetes élőhelyére. 2015-ben egy olyan hóddal akadt dolgunk, akit Budapesten, a XVII. kerületben találtak. Alighanem csak eltévedt, mert egyébként semmi más baja nem volt, így pár hét megfigyelés után őt is elengedtük. 2017-ben pedig a Fővárosi Csatornázási Művekkel és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen mentettünk ki két hódot, akik egy záporvíz elvezető csatornában rekedtek.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) a legnagyobbra növő rágcsáló Európában. Magyarországon őshonosak számít, de a XIX. század második felében – elsősorban a vadászat miatt – kipusztult a hazai élőhelyekről. Újbóli megjelenése részben a Dunán, Ausztria felől kiinduló spontán visszatelepedésére, részben az 1990-es években megkezdett visszatelepítésének köszönhető. Időközben a Dráva mentén is történtek visszatelepítések horvát oldalról, és az állomány újra elkezdett növekedni. Napjainkban a szakemberek 5-6 ezer egyedre becsülik a hódok hazai népességét. Jelenlétüknek ugyan nem mindenki örül, részben a fákkal kapcsolatos kártételük, részben gátépítő tevékenységük, illetve az árvízvédelmi töltésekbe ásott üregek miatt. A szakemberek azonban úgy vélik, megfelelő erdőgazdálkodási módok, illetve a védművek vonalvezetésének a hódok szempontjait is figyelembe vevő megválasztásával a károk minimálisra csökkenthetők (a legnagyobb gazdasági kár egyébként olyan gazdálkodóknál jelentkezhet, akiknek a part mentén hosszan elnyúló, de aránylag keskeny területen van nemesnyár ültetvényük). A hód egyébként Magyarországon védett állatnak számít, természetvédelmi eszmei értéke 50.000 forint.