Ismét vannak vadkutya kölykök! 2020. június 12.
Tovább folytatódik a veszélyeztetett ázsiai vadkutyák szaporításával kapcsolatos sikersorozat. Ezúttal öt kölyök cseperedik náluk. A kölykök április 11-én látták meg a napvilágot, vagyis abban az időszakban, amikor a koronavírus járvány miatt hatvanhat napon át átmenetileg zárva tartott az Állatkert. Mire május 20-án újra megnyitottunk, a kölykök már elő-előmerészkedtek a kifutó közepén található farakás alatti rejtekhelyükről, így egy kis szerencsével már akkor megfigyelhették őket a látogatók (az újranyitásról tudósító egyik híradós forgatócsoportnak sikerült is lencsevégre kapni őket). Mostanra már szinte minden idejüket a kifutó közönség által is jól látható részén töltik, bár egyelőre még csak a kifutó teljes területének egy részét használják. Aki látni szeretné őket, annak érdemes a kifutó kispandák felőli (tehát jobb oldali) végénél lévő házikóból, az ott lévő betekintő ablakokon át próbálkozni, innen ugyanis szinte mindig meg lehet figyelni a kölyköket hancúrozás, játék, táplálkozás vagy épp szunyókálás közben.
Az öt kölyökről, akik mind egy anyától születtek, már azt is tudjuk, hogy közülük négy kislány, egy pedig kisfiú. A gondozóktól a Dusanka, Dvora, Dorina és Danica, illetve Dimitrij neveket kapták.
Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, vagy dól néven is szokták emlegetni. A faj ismertségéhez nagyban hozzájárult Rudyard Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve, amelynek egyik fejezetében a vadkutyák betolakodnak a farkasok vadászterületére, akik Maugli segítségével szorítják őket vissza. A dhole név az India déli felében beszélt kannada nyelv szókészletéből eredhet, ennek a névnek a magyaros helyesírású alakja a dól. A könnyebbség kedvéért gyakran az állatkerti szakemberek is így nevezik őket, jóllehet a Budapesten látható állatok a faj számos alfaja közül a Kínában őshonos Cuon alpinus lepturus alfajhoz tartoznak, így az ázsiai vadkutya megnevezés a leghelyesebb.
A faj megritkulásához a természetes élőhelyek zsugorodása mellett a vadászat is hozzájárult. Régebben főleg bundája miatt, illetve sportvadászat keretében vadásztak rá, sőt, egyes területeken dúvadként tartották számon, és ezért irtották. Szerencsére napjainkban a legtöbb helyen már természetvédelmi oltalom alatt állnak az ázsiai vadkutyák.
Állatkertünkben 2008 óta foglalkozunk ezzel az állatfajjal. A bemutatás mellett kezdettől fogva cél volt a szaporításuk is, hiszen olyan veszélyeztetett fajról van szó, amelynek természetvédelmi célú szaporítását európai állatkerti tenyészprogram – úgynevezett EEP – hangolja össze. Az első budapesti kölykök 2009-ben születtek, s azóta ötvennél is több utód jött a világra Állatkertünkben. Az itt született kölykök a világ számos állatkertjébe eljutottak, a franciaországi Thoiry-tól kezdve egészen a Minnesota-beli Apple Valley-ig. A jelenlegi budapesti vadkutya falka – a most cseperedő kölykökkel együtt – összesen 20 egyedből áll.
A vadkutyákon kívül Állatkertünk látogatói sok más kisállatban is gyönyörködhetnek, hiszen a hatvanhat napon át tartó zárva tartás ideje alatt sok más állat is született, és az újranyitás óta is világra jöttek újabb kisállatok. Mindenképpen érdemes megnézni a kistapírt, a fekete hattyú fiókákat, a tarvarjú fiókákat és a tevecsikót is. A kisállatok mellett van más újdonság is, mégpedig a nemrégiben érkezett aranyszőrű takin. Érdemes őt is meglátogatni!
Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.