Koronásgalamb fióka 2017. június 14.

A koronásgalambok a galambfélék több mint háromszáz ismert faja közül a legnagyobb termetűek közé tartoznak, és talán a leglátványosabbak is. A három koronásgalamb faj közül Állatkertünkben a pompás koronásgalambokat (Goura cristata) mutatjuk be, és meglehetősen régóta foglalkozunk velük. Munkatársaink gondosságának köszönhetően szerencsére gyakran szaporodnak, ami azért is nagy öröm, mert ez az az Új-Guineában őshonos, dzsungellakó madárfaj élőhelyén ritkulóban van, olyannyira, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a sebezhető kategóriába sorolta veszélyeztetettségének mértéke alapján.

A mi legifjabb koronásgalambunk április 18-án kelt ki a tojásból. Kezdetben azonban még a gondozók sem láttak belőle sokat, hiszen a fióka a fészekben, a kíváncsi szemek elől némileg elrejtve cseperedett. Az elmúlt nyolc hétben sokat fejlődött, már a fészket is elhagyta, és elég gyakran lehet látni a talajszinten sétálni.

A koronásgalambok ugyan röpképes madarak, ám viszonylag nagy testméretük miatt légi akrobatának egyáltalán nem lehet őket nevezni. Éppen ezért nem is erőltetik a repülést, s csak akkor kapnak szárnyra, ha az feltétlenül szükséges. Máskülönben pedig inkább gyalogszerrel közlekednek.

Állatkertünkben jelenleg négy koronásgalamb él, a mostani fiókán és a szülőpáron kívül ugyanis egy korábbi szaporulatból származó, mostanra már teljesen felcseperedett utód is intézményünk lakója. A megelőző években is voltak fiókák, ám a felnövekedett állatok azóta már mind más állatkertekbe kerültek. Az elmúlt tíz évben többek között franciaországi, olaszországi és hazai társintézményekbe szállítottunk az itt kikelt és sikeresen felcseperedett fiókákból.