Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Ma van az orrszarvúak világnapja 2023. szeptember 22.

Öt orrszarvúfajt különböztetünk meg: az indiai, a szumátrai és a jávai orrszarvút Ázsiában, illetve a keskenyszájút és az Állatkertünkben is látható szélesszájút Afrikában. Sajnos mind az öt faj ritkulóban van, elsősorban az orvvadászat miatt.

2011 óta ünnepeljük az orrszarvúak világnapját (World Rhino Day) minden év szeptember 22-én. Ezen a napon egyrészt ezekre a különleges állatokra igyekszünk felhívni a figyelmet, másrészt azokra a veszélyekre, amelyek fennmaradásukat fenyegetik. Mivel orrszarvú ügyben a mi Állatkertünk is érdekelt, hiszen több mint egy évszázada foglalkozunk orrszarvúakkal, és jelenleg is bemutatjuk egy fajukat, természetes, hogy mi is évről évre megemlékezünk erről a jeles napról. Így tettünk tavaly, tavalyelőtt, 2020-ban, és az azt megelőző években is.

A történelem előtti időkben az orrszarvúak és rokonaik meglehetősen sok faja létezett. A tágabb értelemben vett orrszarvúak a korai eocénben, jó ötvenmillió évvel ezelőtt jelentek meg. Az őslénykutatók több tucat ősi orrszarvúfaj maradványait találták azonosították. Még a mai Magyarország területén is éltek egykor orrszarvúak: a jégkorszaki gyapjas orrszarvú megkövült csontjait hazánk számos pontján megtalálták.

Napjainkban öt orrszarvúfaj létezik. Ázsiában a szumátrai, a jávai, illetve az indiai, vagy más néven páncélos orrszarvú, Afrikában pedig a keskenyszájú és a szélesszájú orrszarvú. Egy nyelvi félreértés miatt a keskenyszájúakat fekete, a szélesszájúakat pedig fehér orrszarvú néven is szokták emlegetni. Az egyes fajokon belül a szakemberek alfajokat is megkülönböztetnek.

Sajnos valamennyi orrszarvúfaj ritkulóban van és fenyegetettnek számít, éspedig nemcsak a természetes élőhelyek pusztulása, átalakítása miatt, hanem mindenekelőtt az orvvadászat következtében. A feketepiacon ugyanis nagy a kereslet az orrszarv iránt, mert a hagyományos keleti gyógyászat afféle varázserőt tulajdonít ennek az anyagnak.
A közkeletű vélekedés szerint ajzószerként használják, de a valóságban afféle univerzális gyógyerőt és jótékony hatást tulajdonítanak neki, amely minden bajra orvosságot jelent. Más kérdés, hogy a modern orvostudomány az orrszarv gyógyító hatásával kapcsolatos hiedelmeket nem igazolta, ami nem is meglepő, hiszen az orrszarv anyaga lényegében ugyanaz, mint mondjuk az emberi körmöké. A hagyomány azonban annyira erős, hogy ennek ellenére is sokan hisznek az orrszarv „csodatévő erejében". Van egyébként más oka is annak, hogy az orrszarv ennyire keresett, mert használati tárgyakat, például tőr markolatokat is készítenek ebből az anyagból.

Bár mindenütt, ahol orrszarvúak élnek, természetvédelmi oltalom alatt állnak, és így tilos a vadászatuk, a feketepiacon olyan sok pénzt fizetnek az orrszarvért, hogy ez sokakat ösztönöz orvvadászatra. A vadorzókkal, és az orrszarvval foglalkozó feketepiaci hálózattal szemben éppen olyan nehéz a fellépés, mint más szervezett bűnözői körökkel szemben. A természetvédők sok mindennel próbálkoznak, hogy kordában tartsák a vadorzókat, de szinte minden vadon élő egyed mellé fegyveres őrt kellene állítani.

Az orrszarvúak megmentése érdekében létrejött világméretű összefogás jól példázza, hogy milyen fontos lehet az állatkertek szerepe a veszélyeztetett fajok védelmében. Egyrészt az állatkerti szemléletformáló, felvilágosító munka segíthet abban, hogy csökkenjen az orrszarv iránti kereslet, másrészt az állatkerti szaporítással is hozzájárulhatunk az orrszarvúak túléléséhez.

Arról már nem is szólva, hogy az állatkertek segíthetnek olyan módszerek kidolgozásában, amelyek a vadonbeli állományok védelméhez is hozzájárulhatnak. Ilyen például a mesterséges termékenyítés, amelyet, mint eljárást az orrszarvak esetében egy nemzetközi csapat dolgozott ki a mi közreműködésünkkel, így a világon az első, és egyébként a második olyan orrszarvú is, aki mesterséges termékenyítés eredményeként született, a mi Állatkertünkben látta meg a napvilágot.