Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Minnesotai kismalacok a Holnemvolt Várban 2020. január 17.

Már láthatja a nagyközönség a minnesotai törpesertéseknél alig egy hete született aranyos kismalacokat. Pötyi, a már tapasztalt anyának mondható koca féltő szeretettel gondoskodik a hét apróságról.

Hét aranyos kismalac – egészen pontosan minnesotai törpesertés – cseperedik a Holnemvolt Várban, a Nyíhangár mellett található központi istállóban, ahol a nagyközönség már láthatja is őket. A kicsik január 11-én, szombaton születtek, Pötyi, a tapasztalt anyának mondható koca azóta is féltő szeretettel gondoskodik róluk. Az istálló egy közeli boxában az apaállat, Turcsi is látható. Ahogy a kismalacoknak általában, legfőbb tevékenységük a táplálkozás és a szunyókálás, de nagy örömüket lelik az otthonukként szolgáló istálló felfedezésében, és persze az önfeledt játékban is. Kedves külsejük, érdeklődő tekintetük és virgoncságuk senkit sem hagy hidegen.

A minnesotai törpesertés a sertések több száz fajtájának egyike. Maga a házi sertés az emberiség egyik legrégebbi háziállata. Vadon élő őse a vaddisznó, amelynek fokozatos háziasítása már több mint 12-13 ezer évvel ezelőtt megtörtént. Bár a háziasítás eredeti színtere a Közel-Kelet lehetett, manapság a házi sertést szerte a világon tenyésztik (kivéve persze ott, ahol vallási okok miatt nem élnek disznóhússal). Az emberi tenyésztő munka nyomán számos fajtája alakult ki, ezek egyike a minnesotai törpesertés.

A törpesertés fajtákat manapság elsősorban nem gazdasági haszonállatként, hanem házikedvencként tartják, bár az orvosi és gyógyszerkutatások kapcsán is nagy a kereslet és az érdeklődés irántuk. Magyarországon korábban a vietnámi eredetű csüngőhasú disznó volt a legismertebb a törpe termetű sertésfajták közül, manapság viszont több más fajtával, így a minnesotai törpesertéssel is foglalkoznak egyes hazai tenyésztől.

A minnesotai törpesertés kitenyésztésére az 1940-es években került sor. Az USA-beli Minnesota államban működő Hormel Intézetben, amely a Minnesotai Egyetem egyik részlegeként jött létre, egy olyan kistermetű sertésfajtát kívántak létrehozni, amely az intézetben folyó humánegészségügyi, orvosi kutatások során modellállatként szolgál. Ez elsőre sokaknak talán furcsa lehet, de tudnivaló, hogy az ember és a sertés között számos anatómiai és élettani hasonlóság van, olyannyira, hogy ezt még a szervátültetéseknél is hasznosítják. A sertés tehát ideális modellállat az ilyen kutatásokhoz, ám a Hornel Intézet kutatói a jobbára hús- és zsírtermelés céljaira kitenyésztett sertésfajták helyett inkább egy kisebb termetű, de a szóban forgó kutatásokban sokkal jobban használható fajtát szerettek volna. A tudatos tenyésztő munka nyomán végül 1949-re alakult ki a minnesotai törpesertésnek elnevezett fajta, amelyet azonban a kutatások mellett nagyon hamar házikedvencként is tartani kezdtek, leginkább könnyebben kezelhető, „kompakt" méretei miatt.

Állatkertünkben egyébként nemcsak a minnesotai törpesertések képviselik a házisertést, hiszen az egyik kárpát-medencei fajta, a mangalica sertés szőke színváltozatát is bemutatjuk. Rajtuk kívül pedig különféle vadon élő – tehát nem háziasított – disznófélékkel, mindenekelőtt az Afrikában őshonos ecsetfülű disznóval és a Fülöp-szigetek néhány szigetén előforduló cebui disznóval is találkozhat a nagyközönség.

A Fővárosi Állat- és Növénykert különösen fontosnak tartja, hogy a kertbe látogatók a sokféle egzotikus vadállat mellett háziállatokkal is találkozzanak. Minthogy az emberek túlnyomó többsége ma már városlakónak számít, a gazdasági haszonállatok jó része sokak számára valóságos egzotikum. Így ma már általánosnak számít az egyetemes állatkerti szakmában, hogy a háziasított állatok bemutatására is odafigyelnek. Világviszonylatban ez a szemlélet az 1960-as években kezdett megjelenni, ám a mi Állatkertünkben egykori igazgatónk, Lendl Adolf már több mint száz évvel ezelőtt – tehát korát fél évszázaddal megelőzve – fontos feladatként jelölte meg a háziállatok bemutatását a nagyvárosi közönségnek. Mi több, az idők során intézményünk tevékeny szerepet játszott számos ősi magyar, vagy Magyarországon régen honosult fajta, így például a magyar szürkemarha, a hucul ló, illetve több magyar kutyafajta megmentésében is.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.