Papagájvilág Budapesten 2017. augusztus 31.
A közelmúltban kereste fel Állatkertünket Oláh György zoológus, aki fiatal kora ellenére a papagájok elismert kutatójának számít. Az Ausztrál Nemzeti Egyetemen doktoranduszként tevékenykedő kutató az elmúlt években a déli félteke számos országában dolgozott a papagájok terepi kutatójaként. Magyarországra hazalátogatva Állatkertünkben egy előadást is tartott a terepen folytatott kutatásainak eredményeiről, illetve egy környezetvédelmi témájú televíziós magazinműsornak is interjút adott. Az itt látható kisfilmben a Fővárosi Állat- és Növénykert papagájokkal kapcsolatos szakmai tevékenységéről mesél, amelyet nemcsak azért ismer jól, mert a papagájos szakemberek között, legyenek azok állatkertiek vagy terepi kutatók, intenzív szakmai kapcsolat áll fenn, hanem azért is, mert Oláh György még iskolásként a Állatkertünkben is végzett önkéntes munkát.
A Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteményében – sok más állatcsoport mellett – mindig jelentős szerep jutott a papagájoknak is. Már az 1866-os megnyitáskor is jelentős volt a különféle papagájok – ahogy akkoriban nevezték: kajdácsok – bemutatásának. Jelenleg 28 különféle papagájfajt mutatunk be, vagyis a papagájok nagyjából négyszáz ismert fajából minden tizenötödik Állatkertünkben is megtalálható.
A változatos és érdekes fajokból álló papagájgyűjtemény tartása és gondozása mellett jelentős szaporítási eredményekkel is büszkélkedhetünk. Kiválóan szaporodnak például a legnagyobb testű fajok közé tartozó, látványos kék tollazatot viselő jácintkék arák: ezeknél a madaraknál az elmúlt öt évben három fióka (Pico, Indigó, Azték) is sikeresen felcseperedetett.
Állatkertünk fontos szerepet tölt be a papagájok védelmében is. Mint ismeretes, számos látványos és ritka papagájfaj egyebek mellett azért került veszélybe, mert igen nagy a kereslet irántuk az illegális hobbiállattartók körében: emiatt sokat közülük illegálisan fognak be a vadonban, majd az őshazából kicsempészve juttatják el őket a főként észak-amerikai és európai vevőkhöz. A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény, az ún. CITES keretében természetesen igyekeznek megfékezni a papagájok illegális kereskedelmét is. A végrehajtás során a hatóságok a lefülelt csempészárut lefoglalják, az állatokat pedig – ha csak lehetséges – visszajuttatják természetes élőhelyükre. Az eljárás során persze a lefoglalt állatokat átmenetileg is olyan helyeken kell elhelyezni, ahol a róluk való szakszerű gondoskodás biztosított, azokban a jogszabályban meghatározott esetekben pedig, amikor nincsen mód az állatok vadonba való visszajuttatására, tartósan is szükség van ilyen mentőközpontokra. A Fővárosi Állat- és Növénykert is ilyen mentőközpontnak számít, így előfordul, hogy a hatóságok lefoglalt állatokat is elhelyeznek nálunk. Így kerültek például az Állatkertünkbe 1994-ben vörösfülű arák: ezeket a veszélyeztetett papagájokat azóta számos alkalommal ugyancsak sikerült szaporítanunk.
A kiváló tenyésztési eredmények nem kis részben Állatkertünk azon állatgondozóinak a kiváló munkáját dicsérik, akik az elmúlt években jelentős tapasztalatokat szereztek a különféle ritka papagájok szaporítása terén, legyen szó a szülők által kiköltött és felnevelt fiókák gondozásáról, vagy akár a tojások mesterséges keltetéséről és a kikelt fiókák „kézből” történő felneveléséről.