Nyitvatartás

H-V: 9:00-16:00 

Részletek>>>

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Holnemvolt Vár

A Holnemvolt Vár bejárata az Állatkerti körút felől. Ez a kapu csak a forgalmasabb napokon működikA Holnemvolt Vár Állatkertünk 2018. május 17-én megnyílt családi játszóparkja. Területének egy része az Állatkert 1866-os megnyitása óta mindvégig a kertünkhöz tartozott, de a nagyközönség elől évtizedeken át el volt zárva, hiszen sokáig itt volt intézményünk gazdasági udvara. A Holnemvolt Vár területének másik fele 1866-tól a XX. század elejéig szintén Állatkertünk része volt, ám 1907-ben elcsatolták tőlünk, és csak 2014-ben kaptuk vissza.

Az Állatkertnek ez a zónája két irányból közelíthető meg. Egyrészt a kert belseje felől: a tevék kifutójánál lehet átmenni a Holnemvolt Vár területére. A másik lehetőség pedig az utca felőli megközelítés. Az Állatkertnek ugyanis itt is van egy kapuja, a Holnemvolt Vár kapu, amely a műemléki Schäftner-körhinta mellett található. Ez nincs nyitva az év minden napján, hanem a kiemelkedően nagy forgalmú napokon szoktuk megnyitni a nagyközönség kényelme érdekében.

A Holnemvolt Várban állatsimogató, háziállat bemutatók és játszótér is várja a családokat, de itt kapott helyet a Vadállatmentő Központ, valamint a Cápasuli is.

A Holnemvolt Vár nem tévesztendő össze az egykori Holnemvolt Parkkal, amely egy átmeneti bemutatóhelyként működött az Állatkert frissen átvett új területein a 2014-es és a 2015-ös szezonban.

Állatsimogató

Az állatsimogatóban látogatóink testközelből ismerkedhetnek meg a barátságos négylábúakkalMa már szinte minden valamirevaló állatkertben létezik állatsimogató, de ez nem volt mindig így! Magyarországon az első ilyen bemutatóhely a mi Állatkertünkben létesült az 1980-as évek végén, méghozzá ott, ahol ma a tigrisek kifutója található. Innen 1996-ban költözött át az állatsimogató oda, ahol jelenleg az Ausztrál ösvény működik. 2014 után az új területeken rendeztünk be ideiglenes állatsimogatókat, jelenlegi helyére pedig 2018-ban, a Holnemvolt Vár megnyitásakor került.

Az állatsimogató lényege, hogy látogatóink – persze közülük is elsősorban a gyerekek – testközelből ismerkedhetnek meg néhány szelíd, barátságos, simogatható állattal, mindenekelőtt törpekecskékkel, illetve ugyancsak kisteremtű kameruni juhokkal. Az állatsimogatót a tavaszi hónapokban még a szokásosnál is vonzóbbá teszi a sok kisállat, kecskegida és kisbárány, akik általában a húsvétot megelőző hetekben szoktak világra jönni.

Az állatsimogató működése szempontjából fontos dolog, hogy miközben a látogatók számára különleges élményt jelent, az ember–állat találkozás az állatok számára is pozitív élmény legyen. Ennek érdekében látogatóinkat arra kérjük, hogy erre a szempontra is legyenek tekintettel. Simogatni például lehet az állatokat, viszont a kisállatokat emelgetni, cipelni, kergetni nem szabad. Ezeknek a szabályoknak a betartására a forgalmas napokon külön területfelügyelők vigyáznak.

Az állatsimogató elülső részében a közönség az állatokkal egy térben tartózkodva ismerkedhet a mekegő és bégető négylábúakkal. A kifutó hátsó karámja azonban a látogatók elől elzárt pihenőtér az állatok számára. Így az állatsimogató lakói maguk dönthetik el, hogy van-e kedvük a simogatáshoz (általában szokott), vagy egy kicsit inkább visszavonulnak.

Majorság

Háziállatok a Holnemvolt Várban: Minnesotai törpesertés kismalaca, ayam cemani kakas, gyimesi racka juh báránnyal, magyar tarkamarha borjúA Majorság a háziállatok, gazdasági haszonállatok bemutatásának egyik központja az Állatkertben. Az ide tartozó karámokban elsősorban régi vagy régen honosult magyar, illetve kárpát-medencei háziállat fajtákkal lehet találkozni. Közéjük tartozik például a mangalica sertés, a magyar tarka szarvasmarha, vagy éppen a gyimesi racka juh. Ez utóbbi a nálánál sokkal közismertebb hortobágyi rackától többek között abban is különbözik, hogy amíg a hortobágyi rackának pödrött szarva van, a gyimesiek inkább csigás vagy sarló alakú szarvat viselnek. A Majorsághoz egyébként egy baromfiudvar is tartozik, ahol a kopasznyakú tyúkokon kívül néhány egzotikus fajtát, például a jávai eredetű, tetőtől talpig fekete ayam cemani tyúkokat is meg lehet csodálni.

A háziállatok állatkerti bemutatása egyébként egyre fontosabbá válik. Hiszen a mai emberek nagy része még vidéken is inkább városlakó, és így egyre kevesebben vannak, akik a gazdasági haszonállatokkal rendszeresen találkoznak. A városi emberek, különösen a gyerekek számára pedig ezek az állatok egyre inkább egzotikumot jelentenek. Az állatkertészet berkeiben nemzetközi szinten már az 1960-as évektől kezdve elfogadottá vált, hogy az állatkertekben nemcsak távoli tájak egzotikus vadállataival kell foglalkozni, hanem háziállatokat is érdemes bemutatni. A mi Állatkertünkben azonban ennek a törekvésnek már több mint százéves hagyománya van. Egykori igazgatónk, Lendl Adolf ugyanis már a XX. század elején – tehát korát mintegy fél évszázaddal megelőzve – azt vallotta, hogy egy állatkertben háziáállatokkal, gazdasági haszonállatokkal is foglalkozni kell. Ezt az alapelvet egy másik régi igazgatónk, Anghi Csaba az 1950-es és '60-as években olyan irányban fejlesztette tovább, hogy a bemutatás mellett erőfeszítéseket tett az akkoriban – korábbi gazdasági jelentőségük elvesztése miatt – ritkulóban lévő régi vagy régen honosult hazai háziállat fajták megmentése érdekében. Így Állatkertünknek is jelentős szerepe volt néhány klasszikus kárpát-medencei háziállat fajta, mint a mangalica, a magyar szürkemarha, a hucul ló vagy jó néhány magyar kutyafajta megmentésében.

Pónikarám

Bár ez a bemutatóhely „pónikarám" néven szerepel az Állatkert térképén, nemcsak pónikat, ráadásul nem is csak lovakat láthat itt a nagyközönség. A karám legtöbb lakója a hucul lófajtát képviseli, amely a Kárpátok hegyei között kialakult, és az ottani viszonyokhoz alkalmazkodott fajta. Mivel azon a vidéken több nép él együtt már évszázadok óta, így nemcsak mi magyarok, hanem lengyel, szlovák, román és ukrán, illetve ruszin barátaink is saját örökségük részeként tekintenek erre az érdekes lófajtára. Méretét tekintve a hucul a póniknál nagyobb, de a „nagylovaknál" kisebb, így az úgynevezett kisló kategóriába tartozik.

A huculok mellett van itt igazi póni is, sőt a bemutatott állatok között egy szamár is akad.

A tevéktől az alpakákig

A Holnemvolt Várban egzotikus háziállatokat is láthat a közönség. Például a tevéket! Az ő kifutójuk éppen ott van, ahol a közönség az Állatkert belseje felől átjuthat a Holnemvolt Vár területére. Azt mindenki tudja, hogy van egypúpú és kétpúpú teve is, de az már talán kevésbé közismert, hogy a púpok számán túl mi a különbség közöttük. Először is az egypúpú teve, vagy dromedár háziállatként Észak-Afrika és Arábia lakója, és az ottani éghajlathoz alkalmazkodott. Az Állatkertünkben is látható kétpúpú tevét azonban nagyrészt Ázsia belsejében tartják háziállatként már évezredek óta. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amíg a dromedár inkább melegigényes állat, a kétpúpú teve a melegen és a szárazságon kívül a hideghez és a metsző, fagyos szélhez is alkalmazkodott, hiszen Mongóliában vagy Kazahsztánban a magyarországinál sokkalta keményebb telek szoktak lenni. Ezért van az, hogy a mi tevéink a téli hónapokra vastag szőrzetet növesztenek, amely megvédi őket a hidegtől (így nincs is szükségük fűzött helyre), tavasszal pedig, amikor a téli szőrköntös már kezd kényelmetlenül meleg lenni, azt nagy csomókban levedlik magukról.

Izabella, a tevecsikó - néhány napos korábanA tevék újvilági rokonai sem maradhatnak ki a Holnemvolt Vár területén bemutatott állatok sorából! Róluk azt érdemes tudni, hogy Dél-Amerikában két teveféle él vadon, a guanakó és a vikunya, és ugyancsak két háziasított forma létezik, a láma és az alpaka. Ez utóbbiak vad őse a guanakó volt. A mi Állatkertünkben az alpakákkal találkozhat a látogató (alpakának és nem alpakkának írjuk a nevüket, mert amíg az alpaka egy állat, addig az alpakka egy kopásálló fémötvözet, amelyből például evőeszközöket szoktak készíteni). Az alpaka valamivel kisebb termetű a nálánál sokkal ismertebb lámánál, a gyapja viszont dúsabb. Amíg ugyanis a lámát vegyes haszonvételű állatnak tenyésztették ki, az alpakát mindenekelőtt a gyapja miatt tartják, amelyet ugyanúgy le lehet nyírni, mint a birkáét.

Dámszarvasok karámja

Az állatsimogató mellett egy külön karámban laknak a dámszarvasok, vagy más néven dámvadak. Ez a faj a hazai erdők egyik tipikus lakója, őshonosnak azonban egyáltalán nem tekinthető. Magyarországra a középkor folyamán telepítették be, elsősorban az uralkodói, illetve nemesi tulajdonban álló, vadászati célú, bekerített vadaskertek lakóiként. Aztán a török időkben, amikor a vadaskertek fenntartása nem volt lehetséges, az onnan szétszéledt dámvadak kiváló életlehetőséget találtak a hazai élőhelyeken.
Ezt az állatfajt egyébként két helyen is tartjuk: a Holnevolt Vár itt említett karámjában, illetve a Margitszigeti Kisállatkertben is van egy dámvad állományunk.

Vadállatmentő Központ

Elárvult kismókus a Vadállatmentő KözpontbanÁllatkertünkben kiterjedt természetvédelmi munkát is végzünk. Ennek egyik fontos területe a vadállatmentés, amelynek lényege, hogy Magyarországon őshonos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeinek segítünk, akik valamilyen okból bajba kerültek, és emberi gondoskodás nélkül elpusztulnának. Védenceink között vannak törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, elárvult kismókusok, telelésben megzavart denevérek és sok más hasonló állat. A sérült állatokat meggyógyítjuk, az elárvultakat felneveljük, a legyengülteket felerősítjük. A cél a teljes rehabilitáció, vagyis az, hogy védenceink újra képesek legyenek segítség nélkül is boldogulni. Az ilyen állatokat aztán visszajuttatjuk természetes élőhelyükre.

Bár a vadállatmentésen belül a madármentés a fő profil, gyakran akad dolgunk kisemlősökkel, illetve időnként hüllőkkel és kétéltűkkel is. Egy átlagos évben száznál is több különböző állatfaj mintegy két és félezer mentett egyedéről gondoskodunk.

A vadállatmentő munka legfőbb helyszíne Állatkertünkben a Vadállatmentő Központ, amely a Holnemvolt Vár területén kapott helyet. A központ a nagyközönség számára is látogatható, vagyis közvetlenül is bepillantást nyújtunk a vadállatmentő munkába. A központ látogatóterében egy kis kiállítás mutatja be a mentőmunka folyamatát, meg lehet nézni jó pár védencünket is, illetve a bemutató része a kezelőtér, ahol a gondozók például a fiókákat, vagy az elárvult denevéreket szokták etetni.

A vadállatmentéssel, illetve a mentett állatok behozatalával kapcsolatos részletes információk itt olvashatók.

Cápasuli

Munkatársaink könnyűbúvár felszereléssel merülnek le a Cápasuli "nebulói" közéA Cápasuli egészen különleges bemutatóhely! Legfőbb célja a szó szoros értelmében az, amit a neve is sejtet. Lakói tehát elsősorban olyan fiatal cápák, akik itt nemcsak cseperednek és gyarapodnak, hanem tanulnak is. A tananyag persze nem matematikából vagy történelemből áll, hanem az állatoknak azt kell elsajátítani, hogy hogyan éljenek együtt a medencék többi lakójával, illetve hogyan működjenek együtt a velük foglalkozó gondozókkal.

Állatkertünkben már több mint száztíz esztendeje foglalkozunk tengeri állatok, köztük cápák bemutatásával. A célunk egy olyan fejlesztés megvalósítása, amelynek nyomán egyebek mellett a tengeri élővilágból is minden korábbinál érdekesebb, izgalmasabb és látványosabb ízelítőt kap a nagyközönség. Ez a fejlesztés annál inkább aktuális, mivel a 2021-től 2030-ig tartó időszakot az ENSZ az óceánok, illetve az óceánkutatás évtizedévé nyilvánította, és az ezzel kapcsolatos programok egyik fontos része a tengerekkel, óceánokkal és azok élővilágával kapcsolatos ismeretek terjesztése. Márpedig a tengeri élővilág bemutatásának legfontosabb színtere Magyarországon az elmúlt 110 esztendőben mindvégig a mi Állatkertünk volt.

A készülő új létesítmény (amely valójában már meg is épült, de még nem lett benépesítve) egyik legérdekesebb bemutatóhelye egy többmillió literes óriási cápamedence lesz, amelyben viszonylag nagyobb termetű cápákat szeretnénk majd bemutatni a közönségnek. Ennek azonban az volt az egyik előfeltétele, hogy legyen egy olyan helyünk is, ahol a cápákat nevelhetjük, hiszen nagy cápákat nehéz és kockázatos szállítani, sokkal jobb megoldás, ha fiatalabb és kisebb cápákat hozunk, akiket aztán egy alkalmas helyen „megnövesztünk", és ezekkel a cápákkal biztosítjuk utána az óriás cápamedence utánpótlását.

A 2018 végén megnyílt Cápasuli célja éppen ez, illetve, amint fentebb már írtuk, nemcsak „növesztjük", hanem tanítjuk is a cápákat.

Azokban az állatkertekben, ahol egyáltalán foglalkoznak cápaneveléssel, az erre szolgáló létesítmények általában a kulisszák mögött vannak. Mi azonban arra gondoltunk, hogy mindezt a nagyközönségek is megmutatjuk. Mivel ezáltal lényegében a színfalak mögé engedünk bepillantást, a Cápasuli nézőterét nem a klasszikus módon, hanem amolyan steampunk stílusban alakítottuk ki, kicsit olyanná téve a tereket, mintha a látogató Nemo kapitány tengeralattjáróján tartózkodna.

A Cápasuliban három medencét alakítottunk ki. A legnagyobb, nettó 660 ezer literes medence az itt cseperedő, több különböző fajhoz tartozó cápák bemutatóhelye. Cápáink itt különféle rajhalakkal együtt láthatók. A középső, 90 ezer literes medence karantén medenceként működik az újonnan érkezett állatok számára. A legkisebb, 30 ezer literes tartály pedig egy óriás fűrészessügér lakóhelye. A karantén medence kialakítása olyan, hogy az állatgondozói kezelőtér is látható, illetve a kiállítás része a 30 ezer literes tartályhoz tartozó gépészet, vízkezelő rendszer is.

A Cápasuliban dolgozó munkatársaink rendszeresen, általában heti öt napon tartanak látványetetéssel egybekötött cápatréninget. Ilyenkor a gondozók könnyűbúvár felszerelésben merülnek le az állatok közé.

Vurstli zóna

A jelenlegi Holnemvolt Vár területének egy része olyan terület, amely 1907-től a második világháború utáni évekig a külső mutatványos telephez, népszerű nevén a vurstlihoz, az 1950-es évektől kezdve 2013-ig pedig az ebben az időszakban létező Vidámparkhoz tartozott. Amikor a területet 2014-ben visszakaptuk, az 1908 óta itt álló, műemléki védettségű Schäftner-körhintát is megörököltük vele, éppen úgy, ahogy a Vidámpark is megörökölte a vurstliból annak idején, az államosítást követően. Mivel Állatkertünk az Elefántháztól a Pálmaházig számos régi műemlék épület gazdája, és nagy tapasztalatunk van az évszázados épületek felújításában, a régi körhintát is szerettük volna rendbe hozni. Ez azóta meg is valósult, 2018-ra kívül-belül felújítottuk.

A patinás körhinta szomszédságában pedig egy kisebb vurstli zónát alakítottunk ki, „törpekerékkel", hattyús-sárkányos körhintával, kerti vasúttal és más hasonló játékokkal. Természetesen ezek a játéküzemek nem működnek az év minden napján, de a forgalmasabb napokon a legtöbbjüket üzembe helyezzük látogatóink örömére.

Szép Miklós játszótér

A Holnemvolt Várhoz egy különleges játszótér is tartozik. Az egyedi játékokat, amelyeket egy klasszikus tündérmese, Szép Miklós és Tündér Ilona története inspirált, Kő Boldizsár képzőművész alkotta.

Ahogy az Állatkert más részein, az A Holnemvolt Várban is mindig van valamilyen újdonság. Új állatok érkeznek, kisállatok jönnek a világra, vagy más aktuális érdekességről tudunk beszámolni. Ezeket az újdonságokat, az állatainkról szóló legfrissebb híreket itt lehet elolvasni.