Képzőművészeti alkotások

Már az 1866-os nyitáskor is jelentős képzőművészeti alkotások kaptak helyet az állatkertben, főként épületekhez kötődően, a romantikus stílusban épült csodálatos pavilonok díszítőelemeiként.

Az építkezések folyamatosak voltak egészen 1907-ig, amikor az Állat- és Növényhonosító Társaság – az Állatkertet üzemeltető magánvállalkozás – csődbe ment. Ekkor Budapest főváros átvette az állatkert működtetését és egy nagyszabású újjáépítési terv kidolgozásába kezdtek, mellyel a neves zoológust, Lendl Adolfot bízták meg. Az átépítés idejére bezártak, így az 1912-es újranyitáskor a vendégek már a Neuschloss Kornél tervezte szecessziós főkapun keresztül léphettek az új kertbe. Ez az építmény ma az állatkert egyik szimbóluma, amelynek Zsolnay kerámiával borított cikkelyes álkupoláját Maugsch Gyula műkőből öntött kőelefántjai, és a köztük ülő indiai idomárok tartják. A monumentális, de mégis kecses főkapu boltívét kócsagokat, mediterrán és trópusi növényeket ábrázoló, Róth Miksa műhelyében készült mozaikberakás díszíti, a középső részen körben jegesmedvék, a melléképületek sarkain pedig mandrillok szobroznak.

Az „elefántos" főkapu

Az újjáépítés korának egyik művészetileg meghatározó eleme a keleties Vastagbőrűek háza, amelynek eozinmázas Zsolnay díszei szikrázva tükrözik vissza a napsugarakat, belső díszítőfestése pedig egy egzotikus bazár hangulatát kelti.

Az Akvárium belső tere gazdag, – az élő halak színpompás világával vetekedő – változatos anyaghasználatú szecessziós mozaikberakással lette feldíszítve, amely Róth Miksa méltán híres műhelyében készült.

A Kós Károly–Zrumeczky Dezső építészpáros által tervezett állatházak a népi építészet formavilágát idézik, az ezeket díszítő faragott, színes, néhol állatfejes gerendavégek jellegzetes stíluselemei az épületekhez kötődő képzőművészeti alkotásoknak.

Gyönyörű vaskerítés veszi körbe az intézményt, amely megformált állatfigurákkal, fém alapba vésett madárábrázolásokkal és ornamentális díszekkel készült a Farkas és Társa Vasszerkezeti Gyárban 1912-ben.

Természetesen az épületektől független képzőművészeti alkotások is teret kaptak és kapnak az intézmény területén. A művészet tiszteletét és pártolását több téren is felvállalja a Fővárosi Állat- és Növénykert. Számtalan szobrot, díszkutat, díszítőelemet találunk a régi mesterektől és a kortárs művészektől egyaránt, melyek a parkok sétányait színesítik, megemlékeznek elődeinkről, segítik a látássérültek informálását vagy éppen játékra invitálnak.

A szoborsétány egyik szobra egykori állatkeri igazgatónkról

Braille felirattal ellátott tapogatható szobor a látássérültek számára, Székely Kata 2010

Szélmadár mobil acélszobor, Haraszti István 2001

Dodo kút, Stössel Nánda 1999

Krokodil, Mónus Béla 2007

A szabadság madara, Elek Anita 2002

Tekeredő kígyók, Búza Barna 1980

Az állatkerti kifutók földrajzi tematikai egységek alapján vannak csoportosítva, mint például az Ausztrál zóna, az Afrika-szavanna vagy a Dél-Amerika kifutó. Az állattartó helyek kialakításánál igyekszünk az állatok eredeti élőhelyének környezetét és kultúráját egyaránt bemutatni, így egzotikus népművészeti tárgyakban és újraalkotott másolataikban is bővelkedünk.

Afrikai törzsi maszkok

Afrikai szobor

Ausztrál őslakosok használati tárgyai

Ganesha, az akadályok elhárítója – indiai istenség

Ősi oroszlánábrázolások másolata

Afrikai szögfétisek

Végül, de nem utolsó sorban, az állatkert időről időre rendez egy-egy tematikai kiállítást is. Leggyakoribb a különböző témák köré rendezett természetfotókból álló tárlat, de volt példa kortárs képzőművészeti kiállításra, történelmi tárgyú, gyermekrajzokból, karikatúrákból vagy grafikákból álló bemutatókra is.

Zooart, kortárs képzőművészeti kiállítás 2010

Centenáriumi állatkert-történeti kiállítás 2012

Bestiárium, Szemadám György fotókiállítása a Fotóhónap keretében 2012

Pillanatképek az afrikai vadonból, Keller István fotókiállítása 2013