Műemléki állatházak

Az Állatkert építéstörténetének több korszaka is volt az elmúlt csaknem másfél évszázad során. Az első, 1866-os megnyitásra elkészült épületeket a kor két neves építésze, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Akadt közöttük piramist utánzó gúla, amely a tevék szálláshelye volt, vasröpde, amelyben az „orvmadarak", vagyis a ragadozó madarak kaptak helyet, pompás fácános és látványos majomház is. Ezeket az épületeket azonban ma már hiába keressük, mert nagy részüket az idők során lebontották, vagy pedig a háborúban pusztultak el. Így az eredeti, 1866-os épületek közül ma már csak egyetlen egy lelhető fel Állatkertünkben. A Bagolyvár központi, várromot utánzó részéről van szó, amelyet ugyan 1912-ben áthelyeztek és kissé át is építettek, az 1980-as években pedig új épületszárnyakkal bővítettek ki, de legtöbb része lényegében még ma is úgy néz ki, ahogy a kert megnyitása idején. Egykor baglyok és varjak, valamit farkasok és sakálok lakhelye volt, és még ma is akad benne egy a régi időkből megmaradt ketrec, amelyet meghagytunk „állattartási műemlékként".

Az 1866-os megnyitást követő években további épületeket emeltek. Az első, 1868-as zsiráfház Lóhr Antal munkája volt, az első oroszlánházat, melyet 1876-ban adtak át, Hauszmann Alajos tervezte. Ezek közül azonban egy sem maradt meg.

Az Állatkert ma is meglévő műemlék épületeinek nagy része az 1909-től 1912-ig tartó nagy átépítés idején épült. Közülük kettőt, a Főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél tervezte, többségük azonban az akkor még szárnyait próbálgató fiatal építésznek számító Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján épült. Az általuk tervezett állatházak jó része, így a Madárház (ma Ausztrálház), a Szarvasház, a Fácános, a Majomház (ma Madagaszkár ház) és a Tigrisház (ma India ház), illetve számos apróbb épület mind a mai napig áll, még ha a bennük tartott állatok, és így az állatházak nevei meg is változtak azóta. Más épületeik ugyan elpusztultak a második világháború során, de az eredeti tervek felhasználásával az elmúlt években újra felépültek. Ilyen a Krokodilház, a Bivalyház és a régi Zsiráfház is. Akadnak nyom nélkül elpusztult épületei is a neves építész párosnak (pl. az egykori Struccház), a Mérgesház és a Parasztudvar központi épülete pedig annyira átépült az idők során, hogy alig ismerni rá benne a Kós-Zrumeczky-féle eredetire.

Az 1909-12-es átépítéskor emelték a Pálmaházat is, ezt Végh Gyula, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervezték. Részben Végh Gyula mérnök, részben pedig Benke Gyula és Josef Botti szobrászművészek munkáját dicséri a Kis- és a Nagyszikla. Az effajta mesterséges sziklahegyek az állatkerti építészet csúcsát jelentették abban az időben, és az elkövetkező években meglehetősen sok helyen elterjedtek. Ma azonban Budapesten kívül csak Hamburgban és Párizsban léteznek ilyen építmények az európai állatkertekben.

A két világháború közötti időszakban teljesen új állatházak alig születettek, de számos bővítésre, átalakításra került sor ebben az időben. 1936-bn készült el például a ma Madagaszkár ház néven működő egykori Majomház üvegtetejű központi csarnoka.

A második világháborúban elpusztult épületek pótlására az 1950-es és 60-as években a kor uralkodó építészeti stílusában emeltek új állatházakat. Ezek közül a Bölényház és a Zsiráfház ma már nincs meg, mert helyükre a háborúban elpusztult régi épületeket építettük vissza. Az 1952-ben átadott, eredetileg a madarak teleltetését szolgáló háznak épült Xántus János ház viszont mind a mai napig áll, bár jelenleg a délkelet-ázsiai faunát mutatjuk be ezen a helyen.

Az Állatkert rekonstrukciója során, amely az 1990-es évek közepén kezdődött meg, nagyrészt a régi, műemlék épületeket igyekeztünk oly módon helyreállítani, hogy ismét eredeti műemléki szépségükben pompázzanak, de megfelelő, korszerű férőhelyet is nyújtsanak a bennük elhelyezett állatoknak. Épültek azonban új épületek is. Például a Bonsai pavilon (1998), vagy éppen a Szavanna komplexum (2008).

A Fővárosi Állat- és Növénykert büszke arra az egyedülálló építészeti örökségre, amely sajátos hangulatot teremt az ide látogatók számára. Gazdag állat- és növénygyűjteményünk, változatos programjaink mellett az épített környezet is olyan értéknek számít, amely Állatkertünket egyedülállóvá és különlegessé teszi.