Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Faátültetések

A Holnemvolt Vár és a Pannon Park tervezésekor arra törekedtünk, hogy az új létesítmények kialakítása minél kevésbé érintse a területen jelenleg megtalálható fákat, különös tekintettel az értékes faegyedek védelmére. A terveket tehát úgy készítettük el, hogy a legtöbb fa a helyén maradhasson. Ahol pedig ez nem lehetséges, ott az érintett fákat a tervezési területen belül vagy annak közvetlen szomszédságában új helyre ültetjük át.

A fák átültetése nem új jelenség, hiszen az élőnevelt, iskolázott fák telepítése is átültetéssel jár. Az idősebb fák átültetése ennél bonyolultabb, de egyáltalán nem lehetetlen, s a kertészeti szakemberek az évszázadok során alaposan kidolgozták az ilyen fák átültetésének helyes módját is. Az Állatkert klasszikus területén is volt már ilyen faátültetés, mi több, az 1930-as évek végén a Király Lajos főkertész vezette kertészeti csapat kifejezetten sok ilyen műveletet hajtott végre sikeresen. A Holnemvolt Vár és a Pannon Park területén megvalósítandó faátültetéseket is a régi kertészek által is ismert alapelveket követve, ám a legkorszerűbb technológia alkalmazásával valósítjuk meg.

Ebben a munkában a fák átültetése terén a világ élvonalába tartozó németországi vállalkozás, a heidecki székhelyű Opitz GmbH & Co. KG a partnerünk. A sok évtizedes tapasztalattal rendelkező, faátültetéssel és faápolással foglalkozó világhírű cég Európa-szerte végez ilyen munkákat, s fennállásuk óta hozzávetőleg egymillió fát ültettek át. A cég nevéhez fűződik többek között az a Párizs szívébe telepített erdőcske is, amelyet a Francia Nemzeti Könyvtár 1996-ban átadott új, François Mitterrand volt elnökről elnevezett épületegyüttese fog közre. A könyvtári komplexum saját parkerdőjét alkotó közel háromszáz fás szárú növényegyede közül száz felnőtt faegyedet az Opitz munkatársai telepítettek át egy normandiai erdőből a párizsiak általános megelégedésére.

Az átültetésnél figyelembe kell venni a fa gyökérzetének szerepét, amely egyrészt a fa megtámasztását szolgálja, másrészt pedig tápanyagokat és vizet vesz fel a környező talajból. Alapelv tehát, hogy az átültetésnek is a gyökérzet szerepére és működésére való figyelemmel kell történnie. A tulajdonképpeni átültetés módját, az alkalmazandó technológiát a fa mérete határozza meg. Egészen pontosan a gyökérzet mérete és kiterjedése. Ez természetesen összefügg a faegyed méretével és korával, illetve azzal is, hogy pontosan milyen fajról, fajtáról van szó. De nagyban múlik azon is, hogy milyenek a termőhelyi adottságok, milyen a talaj tápanyagban való gazdagsága, vízzel való ellátottsága, milyen vastag maga a talajréteg, illetve milyen mechanikai tulajdonságok, állékonyság jellemzik.

A faátültetés menete az egyes átültetésre kiszemelt faegyedek alapos állapotfelmérésével kezdődik. Ez vonatkozik a gyökérzetre is, ugyanis a nagyobb fák esetében kutatóárkok ásása szükséges a gyökérzet kiterjedésének feltérképezésére. A fa sajátosságainak, méretének, egészségi állapotának, habitusának és más jellemzőinek felmérése után, annak alapján kerülhet sor a tulajdonképpeni átültetési módszer megválasztására.

A kisebb méretű fáknál az áttelepítést úgynevezett körásó gépekkel végzik. A tulajdonképpeni átültetés első lépéseként azon a helyen, ahová a fát át szeretnék ültetni, a gép segítségével kialakítják az ültetőgödröt, illetve szükség esetén talajjavításra is sor kerül. Ezután a körásó gép földlabdával együtt kiemeli az áttelepítendő fát, átszállítja az új helyre, és a földlabdával együtt beülteti az ültetőgödörbe. Az ilyen típusú átültetéseknél használt speciális faátültető célgépekből a legnagyobb gépparkkal épp az Opitz cég rendelkezik Európában, ráadásul mindegyike egyedi, saját fejlesztésű eszköz, amelynek tervezésekor figyelembe vették a faátültetés terén szerzett korábbi tapasztalatokat is. Az Opitz gépparkjának legnagyobb körásó gépei, amelyek egyben egész Európában is a legnagyobbak, 300 cm felső átmérőjű földlabda kiemelését is lehetővé teszik 6,5 m3-es földlabda térfogattal.

A korosabb faegyedeknél, ahol a törzs átmérője a 30-40 cm-t jelentősen meghaladja, általában a legnagyobb körásó gépek sem elegendők a szükséges földlabda kiemelésére. Ezért az ilyen méretű fáknál másfajta megoldást alkalmaznak. Először kutatóárokkal alaposan felmérik a gyökérzet kiterjedését, majd ennek felmérése alapján a megfelelő távolságban körbeárkolják a fa gyökérzónáját. Az árok külső falát speciális fóliával bélelik ki, a többi részébe pedig tápanyagokban gazdag talajt töltenek vissza. A törzs környékén a gyökérzóna távolságában mulccsal védik a talajt, az öntözés megkönnyítésére pedig arasznyi töltéssel veszik körbe a területet. Az előkészítés lényegében azt szolgálja, hogy a fa felkészüljön arra, hogy csak a fóliával körülhatárolt földlabdát, annak tápanyagait és víztartalmát hasznosítsa, úgy fejlessze gyökérzetét, hogy az a földlabdán belül maradjon. Hónapokkal, sőt, általában egy egész évvel később, amikor a fa már kellően alkalmazkodott, sor kerülhet az átültetésre. Ekkor a fólia mentén újra körbeássák a területet, alulról gerendákkal támasztják alá az akár 80-100 tonna súlyt is meghaladó faóriást, majd nagy teljesítményű daru segítségével az egész fát földlabdával együtt egyben kiemelik. Ezután speciális járművel szállítják át  az új helyre, majd beültetik ott előkészített ültetőgödörbe. Természetesen nagyon fontos az utómunka, a fák utógondozása is. Ezért az átültetés teljes folyamata az utómunkák végéig több évet is igénybe vehet. 

Egyes fák áttelepítésénél különösen nagy figyelmet kell fordítani a mikorrhiza kapcsolatra. Ezt a görög eredetű szót Albert Bernhard Frank német botanikus és mikológus, azaz növényekkel és gombákkal foglalkozó természettudós alkotta meg annak a minkét fél számára előnyös együttélésnek a megnevezésére, amely egyes növények gyökérzete és az azzal összefonódó különféle gombák között áll fenn. A gomba „testét” képező gombafonalak szövedéke (micélium) a gazdanövény gyökerei mellett a környező talajt is behálózza, s a növény számára elősegíti a víz és az ásványi anyagok felvételét. A növény cserébe a fotoszintézis során keletkező cukrokkal és más szerves anyagokkal látja el a gombát. A szimbiózisnak emellett más előnyei is vannak, a mikorrhiza védelmet jelenthet egyes kórokozók támadásával szemben is. Az Opitz munkatársai az adott fafajra jellemző mikorrhizát alkotó gombafajjal oltják be az áttelepített fák földlabdáját.

A fentebb leírtak mozgóképes összefoglalásaként egy kisfilmet is készítettünk, amely bemutatja a faátütetések okait, illetve a fák átültetése során alkalmazott módszereket is.

A fenti videó felvételeit nagyrészt 2016 áprilisának első napjaiban készítettük, ám azóta sokat haladtunk előre a fák áttelepítésében. 2017 júliusában például átültetésre került az érintett fák közül a legnagyobb: az a termetes platán, amelynek gyökérzetének körülárkolása a fenti kisfilmben is látható volt. Természetesen magáról az áttelepítésről is készítettünk mozgóképeket. Ezekből a felvételekből készült az alábbi kisfilmünk: