Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Előzmények

A Pannon Park létrehozásának közvetlen előzménye, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert 2014-től kezdődően több lépésben csaknem nyolchektárnyi új területhez jutott, így bő másfél évszázados története folyamán először változott úgy a területe, hogy az nem zsugorodott, hanem végre növekedni tudott.

Az Állatkert főigazgatója bemutatja a sajtó képviselőinek a volt vidámparki területre tervezett fejlesztéseket (2013. szeptember 19.)Arról, hogy az új területet mire lehetne használni, azaz milyen új fejlesztéseket, állatkerti létesítményeket lenne ott érdemes létrehozni, intézményünkben hosszas, minden részletre kiterjedő szakértői munka során állt össze egy koncepció. A négy elemből álló fejlesztési „csomagot" összefoglaló néven már kezdettől fogva Pannon Park projektként emlegették, jóllehet a tulajdonképpeni Pannon Park bemutató komplexum csak a „csomag" egyik, bár kétségkívül legnagyobb szabású eleme.

Az Állatkert szakembergárdája által javasolt Pannon Park, illetve annak központi építménye, egy úgynevezett biodóm megvalósításával az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzat, valamint Magyarország Kormánya is egyetértett, és a tervezéshez, illetve a kivitelezéshez, a program egészének megvalósításához szükséges forrásokat is rendelkezésre bocsátotta. Ez mindösszesen 44 milliárd forintot tesz ki, amelyből 43,7 milliárd forintot a Kormány biztosít a központi költségvetésből, további 300 millió forint pedig fővárosi forrásból származik.

A Pannon-tenger akvárium egyik korai látványterveMiután az Állatkert átvette a 2013-ban megszűnt Vidámpark területét, a 2014-es és a 2015-ös szezonban – átmeneti jelleggel – a Holnemvolt Park működött a helyén (nem tévesztendő össze a Holnemvolt Várral). Az ideiglenes családi szabadidőparkot azért hoztuk létre, mert a Pannon Park (és a többi fejlesztés) kivitelezését nem lehetett mindjárt az átvétel után azonnal megkezdeni. Hiszen előbb le kellett folytatni az engedélyezési eljárást az engedélyezési tervek alapján, majd el kellett készíteni a kiviteli terveket is. S amíg ez a folyamat tartott, nem szerettük volna feleslegesen elzárni a területet a nagyközönség elől.

Az ideiglenes Holnemvolt Park működését, illetve a terület fejlesztési célú munkába vételét – ahogy terveztük – sikerült tökéletes szinkronban tartani. A 2015-ös szezonban még a Holnemvolt Park működött a területen, 2016-ban azonban a Pannon Park már megkapta a jogerős építési engedélyt, meg lehetett kezdeni a szükséges bontásokat, illetve az egykori Vidámpark területének nagy részét elfoglaló beton, aszfalt és viacolor burkolatok felszedését is. Emellett 2017 nyarára a szükséges közműáthelyezések is megtörténtek. 2017 augusztusában pedig már a tulajdonképpeni kivitelezési munkák is megkezdődhettek.

Dr. Reith András építész tervező a Pannon Park tervezésének szakmai kérdéseiről tart előadástA Pannon Park a külső, szabadtéri, és a belső, fedett és fűtött terek egymáshoz való viszonya szempontjából lényegesen eltér majd az Állatkert klasszikus területétől. A klasszikus területre ugyanis a „pavilonos" szerkezet jellemző, vagyis a belső tereket közel harminc kisebb-nagyobb, néhány száztól néhány ezer négyzetméterig terjedő alapterületű építmény, állatház alkotja. A tervezett Pannon Parkban viszont a belső terek mind egyetlen nagy központi építményhez, a biodómhoz tartoznak majd, amely az öthektáros Pannon Parkból mintegy 1,7 hektárt foglal majd el. Az új bemutató komplexum ezzel az elrendezéssel alkalmas lesz arra, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is zavartalan élményt nyújtson a látogatóknak. Hiszen a biodóm belső tere úgy lesz kialakítva, mintha egy kifutókból, sétányokból, dús növényzetű parkrészekből álló állatkert-darabot egy hatalmas búra alá tennénk, ahol az év mind a négy évszakában kellemes időt lehet varázsolni.

Bemutatási, tematikai szempontból a Pannon Parkban az egykori pannon ősvadon élővilágát szeretnénk feleleveníteni. Mint ismeretes, a Kárpát-medence vízrajza, éghajlata, növényzete és állatvilága a földtörténeti múltban egészen más volt, mint a mai. A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely 23 millió évvel ezelőttől 5 millió évvel ezelőttig tartott (tehát jóval a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása után volt), a mai Magyarország területét részben tenger (Pannon-tenger), majd tó, illetve tóvidék (Pannon-tó) borította, kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A területen több aktív vulkán is volt ekkoriban, a klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál. A szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig többek között ősi tengeri tehenek, cápák és sok más érdekes állat élt.

A biodóm metszeti képe és az egyes bemutatóhelyek elhelyezkedésének vázlataA miocén, vagy – ha úgy tetszik – pannon ősvadon fajait persze nemigen lehet elevenen bemutatni, hiszen ezek mind évmilliókkal ezelőtt élt ősállatok, amelyekről csak ősmaradványok nyomán van tudomásunk. Ugyanakkor ezeknek a régen itt élt állatoknak ma is élnek leszármazottai, hozzájuk hasonlító rokonai. Csak éppen szinte mind távoli tájakon élnek, hiszen a mai Kárpát-medence területén sem orrszarvúak, sem elefántok, sem tengeri tehenek, sem cápák nem élnek vadon. A leendő Pannon Parkban az egykor itt élt állatok mai rokonai, leszármazottai segítségével igyekszünk felidézni az egykori pannon ősvadont. Vagyis ez lesz a fő rendezőelv, amely alapján a Pannon Parkban bemutatandó állatok köre kialakul.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lesznek olyan állatfajok, amelyek eddig is megtalálhatók voltak Állatkertünkben, de a Pannon Parkban korszerűbb, tágasabb, több lehetőséget kínáló bemutatóhelyen tudjuk majd elhelyezni őket. Ez a helyzet például az elefántokkal is, akik jelenlegi helyükről a Pannon Parkba fognak átköltözni. Lesznek olyan fajok is, amelyekkel a múltban ugyancsak foglalkoztunk már, de amelyek tartásáról – leginkább a terület szűkössége miatt – ez elmúlt esztendőkben le kellett mondanunk. A csimpánzokkal például ez a helyzet: a múltban ugyanis voltak csimpánzaink, jelenleg azonban nélkülöznünk kell őket. A leendő Pannon Park egyik bemutatóhelyét viszont épp a csimpánzoknak, illetve várhatóan törpecsimpánzoknak, bonobóknak szánjuk. És végül lesznek olyan fajok is, amelyeket eddig még soha nem tartottunk, de a Pannon Parkban lehetőség nyílik a bemutatásokra. A tervezett állatok közt van például a manátusz (tengeri tehén), sőt, olyan nagyobb testű, nyílt vízi cápák is, amelyeket korábban nem volt módunk bemutatni. A Pannon Park biodómjában, a Pannon-tenger akváriumban kialakítandó, több mint kétmillió literes óriási cápamedence benépesítésére egyébként már megkezdtük az előkészületeket a Cápasuli 2018 végi létrehozásával.

A biodóm belső terének látványterveA Pannon Park koncepciójának kidolgozása, a tervek elkészítése és a kivitelezés folyamata során mindvégig nagy gondot fordítottunk arra, hogy a fejlesztési elképzelésekről a nyilvánosságot, illetve a szakmai közönséget is tájékoztassuk. A tervezett fejlesztésekről persze nemcsak az Állatkerttől lehetett tudni, hiszen például a Fővárosi Közgyűlés kapcsolódó előterjesztései, illetve maguk az ülések is nyilvánosak voltak, Állatkertünk pedig már 2013. szeptember 17-én egy részletes sajtótájékoztatót tartott, bemutatva a volt Vidámpark helyére tervezett új fejlesztéseket, így a Pannon Parkot is.

2014 februárjában, vagyis közvetlenül a terület napi üzemeltetésének átvétele után az Állatkert hivatalos honlapján önálló tematikus aloldalt indítottunk az új területen megvalósuló fejlesztésekről, s ezen az aloldalon azóta is rendszeresen közzétesszük a fejlesztésekkel kapcsolatos aktuális információkat. A honlap mellett az Állatkert klasszikus területén is tájékoztató információs felületeken mutatjuk be a tervezett fejlesztéseket, és a sajtót is számos alkalommal tájékoztattuk arról, mi készül az új területeken. Legutóbb 2018. december 13-án tartottunk egy a sajtó számára nyilvános terepszemlét a Pannon Park építési területén.

Részlet a tervezett Pannon-tenger akváriumbólA fentiek mellett a Pannon Park szakmai és műszaki tartalmával kapcsolatban számos szakmai szervezettel, testülettel, többek között az UNESCO műemlékvédelmi bizottságával (ICOMOS), a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának Biodiverzitás Albizottságával, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, valamint a Levegő Munkacsoporttal is egyeztettünk. Legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia Építéstudományi Állandó Bizottságát láttuk vendégül egy kihelyezett ülésen, amelynek keretében dr. Reith András építész tervező – aki egyébként maga is a bizottság tagja – mutatta be a Pannon Park terveit, majd a résztvevők egy helyszíni bejárás keretében magát az építkezést is megtekinthették.