Alaposan meg kell fontolni a nyúlvásárlást 2014. április 15.
Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként" tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után gyakran kérdésessé válik. Állatkertünk – csaknem negyed évszázada – elsőként hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s azóta is minden évben foglalkozik a kérdéssel a húsvéti ünnepek közeledtével.
Nyulakkal kapcsolatos tevékenységünk legfontosabb eleme mindig is az volt, hogy igyekeztünk meggyőzni a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereket, fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás során. Ez egyébként nem csupán a témával kapcsolatos személyes vélekedés kérdése, hanem egyúttal az állatvédelmi törvény minden állattartóra vonatkozó előírása is.
Azok számára, akik felelősségük tudatában a nyúltartás mellett döntenek, szaktanácsokkal segítünk a nyulakról való gondoskodásban. Azok számára pedig, akik felelős döntés alapján inkább nem vásárolnak nyulat, nagyszombattól húsvét hétfőig nyuszisimogatóval teremtünk lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyuszi élményből". Az állatkerti nyuszisimogató a parasztudvar mellett, esőtől védett helyen kerül kialakításra. A simogatóban „szolgálatot teljesítő" nyulakat rendszeres időközönként cserélik, a tapsifüleseket felügyelet mellett lehet majd simogatni.
A nyúlvédelmi tevékenység fenti elemei mellett az Állatkert régebben be is fogadott nyulakat a húsvéti ünnepek után. Ez utóbbi lehetőséggel az 1990-es évek közepén azoknak kívántak segíteni, akik pusztán ismerethiány miatt, esetleg önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy az ünnep után nem tudtak gondoskodni a tapsifülesekről. A 2000-es évek végére viszont már főként olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond „lepasszolják" az Állatkertnek. A nyulak befogadása így állattartással kapcsolatos felelősség megkerülésével járó magatartást erősítené, ami ellentétes az Állatkert törekvéseivel. Éppen ezért 2008 óta már nem fogadnak be húsvéti nyuszikat.
|
Fontos tudnivalók a nyulak tartásáról
A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki! Ugyanez vonatkozik a csokoládéra és hasonló nyalánkságokra! Igen elterjedt tévedés, hogy a nyúl fő tápláléka a sárgarépa vagy a káposzta: ezeket inkább csak kiegészítésként érdemes etetni velük. A legjobb, ha a nyúl táplálékának alapját a boltokban kapható nyúltáp (amely a fogak megfelelő kopását is elősegíti), emellett pedig jó minőségű, nem poros vagy túlzottan szúrós széna képezi. Ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert a nyulaknak megfelelő mennyiségű rostra van szüksége. A táp és a széna mellé kiegészítésként adhatunk sárgarépát, karalábét, retket, káposztát, esetleg friss zöldet is. A nyúl vízigénye – ha nem csak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap – nem túl jelentős; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz.
A nyúlfiak számára 20-30 °C, a felnőttek számára a 15-20 °C a megfelelő hőmérséklet. A nyulakat leggyakrabban dróthálós nyúlketrecben tartják. Sokan a lakásban is szabadon engedik a házikedvencként tartott tapsifülest, ám ilyenkor számítani kell rá, hogy az állat megrághatja például a szabadon futó kábeleket, a tapétát, illetve a bútorok lábait is. |
Aki nyúltartásba fog, a következőkre érdemes figyelnie. A vásárlók körében a kicsi nyulak a népszerűek, ezért a törpenyúl fajták mellett gyakran árulnak egészen fiatal nyulakat is. Fontos tudnivaló azonban, hogy a nyúlfiak 20 és 28 napos koruk között térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért, ha valaki túl fiatal nyulat vásárol, annak – megfelelő tejjel történő – táplálását is biztosítania kell. A legjobb azonban, ha ilyen fiatal nyulakat nem vásárolunk meg, bármennyire is aranyosak.