Az oroszlánok világnapjára 2022. augusztus 10.

Augusztus 10-én az oroszlánok világnapját ünneplik mindazok, akiknek a tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik ezekhez a nagymacskákhoz, vagy egyszerűen csak kedvelik, csodálják, érdekesnek találják őket. Természetesen ilyenek vagyunk mi is, hiszen Állatkertünkben már 1873 óta foglalkozunk oroszlánokkal.

Jelenleg az oroszlán ritka indiai alfaját láthatja nálunk a nagyközönség. Igaz, most éppen csak egy állatot, a Shakira nevű nőstényt lehet megtekinteni, mert Basil, a hím jelenleg épp a Prágai Állatkertben vendégeskedik. Az indiai oroszlánok állatkerti szaporítása érdekében életre hívott tenyészprogram részeként ugyanis szeretnénk, ha az egyik prágai nősténynek közös utódai lehetnének Basillal.

Egyébként 2010 óta, amióta indiai oroszlánjaink vannak, több alkalommal is sikerült szaporítani ezeket a ritka nagymacskákat. A mellékelt képen az első budapesti születésű indiai oroszlánok láthatók: ők 2013 februárjában születtek, ez a kép hathetes korban készült róluk, és anyjukról, aki természetesen igazi anyaoroszlánként védelmezte őket még a fényképészünktől is, akitől pedig igazán nem kellett tartaniuk.

Az oroszlánok nemcsak zoológiai vagy természetvédelmi, hanem kultúrtörténeti szempontból is nagyon érdekesek. Több ezer éve számítanak hatalmi jelképnek vagy címerállatnak, de nyelvi szempontból is lehet érdekeset mesélni róluk. Akik több nyelven is beszélnek, talán észrevették már, hogy a legtöbb európai nyelvben az oroszlánt jelentő szó nagyon hasonló. Angolul lion, németül Lőwe, franciául lion, spanyolul león, olaszul leone, hollandul leeuw, svédül lejon a legtöbb szláv nyelvben pedig lev. A dolog persze nem véletlen, mert a legtöbb európai nyelvben az oroszlánt jelentő szó a latin leo szóra vezethető vissza (amelyik pedig minden bizonnyal az ógörög léón szóra). Az újlatin nyelvekben ez nem is meglepő, a germán, a kelta és a szláv nyelvek esetében pedig a szóban forgó nyelveket beszélő népek annak idején a latin nyelvű műveltségen keresztül szereztek tudomást ezeknek az egzotikus állatoknak a létezéséről. Még a finn leijona is a latinra vezethető vissza!

Ehhez képest a magyar oroszlán szóhoz hasonló elnevezéseket a török, a kazah, a tatár, a baskír, a csuvas és a kalmük nyelvben találunk.
A furcsa jelenségre valószínűleg az lehet a magyarázat, hogy a legtöbb európai néppel ellentétben a magyarság nem a latin nyelvű műveltségen keresztül szerzett tudomást az oroszlánok, mint egzotikus állatok létezésétől. Hanem sokkal inkább azoktól a népektől, amelyekkel a magyarság a honfoglalás előtt a Kazár Birodalom keretei között élve érintkezett, és amely népek számára az oroszlán nem is volt annyira egzotikus, hiszen azokban az időkben ezek a nagymacskák még előfordultak azon a vidéken, ahol a Fekete-tenger a Kaukázussal találkozik.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.