Távozik székéből az Állatkert főigazgatója 2020. február 21.

Prof. Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója 2020. március 1-től lemondott magasabb vezetői megbízásáról. Lemondása kapcsán arról tájékoztatta az ügyben illetékes Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy az utóbbi hónapokban a munkájában jelentkező rendkívüli terhelés egészségét is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva több év óta kezelt tünetei romlását, vezetői feladataitól visszavonul.
Prof. Dr. Persányi Miklós arról is nyilatkozott, hogy az Állatkert és a Főváros szolgálatára most is éppúgy elkötelezett, mint amikor 26 évvel ezelőtt, 1994. március 1-én belépett az Állatkertbe, és megkezdte főigazgatói munkáját. Kifejezte, hogy kész a továbbiakban is erejéhez mérten támogatni a feladatait átvevő utódának munkáját.

* * *

Prof. Dr. Persányi Miklós biológus, népművelő, állatkertész, középiskolai tanár, a politikai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi és főiskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának tagja. Gyermekkori álma volt, és tudatosan készült arra, hogy ország egyik legnagyobb hagyományú és legnépszerűbb közintézményének, a Fővárosi Állat- és Növénykertnek a vezetője lehessen. Kiterjedt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, mintegy 400 állat- és növénykertet, szórakoztató parkot, védett területet ismer személyesen 5 kontinensen. Az főigazgatósága alatt több mint 20 millió látogatónak nyújtott szolgáltatásokat az Állatkert.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank környezetvédelmi főszakértőjeként dolgozott Londonban, ahonnan akkor tért haza, amikor 1994. március 1-jétől kinevezték főigazgatóvá. 1999-ben, majd 2007-ben, 2012-ben és 2017-ben elnyert további pályázatokkal újabb időszakokra kapott magasabb vezetői megbízatást.
Az Állatkertben kiváló szakemberekből álló csapat épült fel. Prof. Dr. Persányi Miklós vezetésével kulturális, művészeti eseményekkel, új ismeretterjesztési és oktatási módszerekkel vonzóbbá, gazdagabbá és kellemesebbé tették a Kertet a látogatók számára. Rekonstruálták a történelmi parkegyüttest, egymás után helyreállították minden értékes műemlékét, visszaépítették tucatnyi ikonikus elpusztult épületét, újrateremtették a Kós Károly örökség hagyományos tereit. Az Állatkertet javaslatára műemlékké és országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, több jelentős műalkotás is került bele, ma mintegy 130 szobor, mozaik, és más díszítő elem gazdagítja. Üzemeltetésében már korán a fenntartható, környezetbarát megoldások példaértékű sokaságát vezették be, mint szelektív hulladékgyűjtés, PET palack-tilalom, elektromos járművek, geotermális fűtés, esőszüretelés.
Mára Budapest állatkertjét a vezető európai állatkertek között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben nagyban javították az állatok életkörülményeit, ökológiai szemlélettel modernizálták a bemutatás filozófiáját és átalakították a kiállításaikat. A kis terület ellenére Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét alakították ki, és növelték a botanikai gyűjtemény szakmai értékét is. Nemzetközileg nagyra tartott sikerek emelték a tekintélyét, például a világon először itt valósult meg az orrszarvúak mesterséges megtermékenyítése, hangyászsünt, vombatot, orangutánt, gorillát szaporítottak. Komoly szerepet vállaltak a természetvédelmi ismeretterjesztésben, kutatásban, a veszélyben lévő állatokat mentő munkában. Veszélyeztetett állatfajokat az élőhelyükön megőrző programokat szerveztek például a fakó keselyű, a rákosi vipera, a vidra, a parlagi sas, az ürge állományainak megőrzésére. Kihelyezett állatorvostudományi egyetemi tanszéket létesítettek.
Prof. Dr. Persányi Miklós rendszeresen publikál, és szerepel állatkertészeti, környezettudományi szakmai és tudományos fórumokon. Hazai és nemzetközi kormányzati és szakmai szervezetekben évtizedeken át töltött be vezető tisztségeket. 2003 májusától 2007 májusáig a Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vízügyi minisztereként szolgált. Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnöke volt 2003-2004-ben. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) kétszer is elnökének választotta 2000 és 2003 között, de volt a szervezetnek alelnöke, titkára, több bizottságának elnöke. A Magyar Állatkertek Szövetségének 8 évig volt elnöke. A városligeti intézményeket és cégeket tömörítő Liget Köztársaság Szövetségnek egyik alapítója, majd 7 évig volt elnöke. 2016-2018 között a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti feladataiért felelős miniszteri biztosként annak érdekében dolgozott, hogy a Liget értéke és zöldfelülete jelentősen növekedjék, és olyan tervet fogadjanak el, amely megoldja a Városliget első számú problémáját: az átmenő autóforgalmat teljesen kizárja a Városligetből. Kezdeményezésére valósult meg a „10 ezer új fát Budapestre" városzöldítési és klímavédelmi program.
Prof. Dr. Persányi Miklós vezetésével átfogó terveket dolgoztak ki az Állatkert fejlesztésére, a tönkrement Vidám Parktól örökölt terület hasznosítására, amiket a Főváros és a Kormány 2015-ben elfogadott. Ezek célja az, hogy az Állatkert az év egészében, sokkal több embernek, sokkal gazdagabb közösségi szolgáltatást adjon a jövőben, és erősítse Budapest vonzerejét. A beruházást az Állatkert szervezte a Fővárosi Önkormányzat felügyelete és ellenőrzése mellett. A világon legkorszerűbb és legsikeresebb állatkertészeti megoldásokat követő Biodóm létesítésének az első fázisa több mint háromnegyed részben elkészült. A befejezés feladatait, forrásigényét 2019 elején teljeskörűen felülvizsgálták, és egyes feladatoknál a jóváhagyottat meghaladó forrás igényét állapítottak meg, új teendőket azonosítottak, ezekről döntést kértek. Hátralévő feladat a belsőépítés, berendezés, benépesítés, környezetrendezés.
A nagy beruházások hatalmas kihívásokat, és az intézmény lehetőségeit jóval meghaladó, rendkívüli többletfeladatokat, hatalmas és szokatlan terhelést jelentettek mind az intézménynek, mind vezetőinek, de a fejlesztések látványosan előrehaladtak. Nem csupán a Biodóm került fedél alá, hanem mára a legtöbb beruházási részprojekt megvalósult. 2014 óta 65%-kal növekedett a története során egyre csak csonkított állatkerti terület, a korábbi használók kiköltöztek, és az infrastruktúra zöme megújult. 2017-ben két új és egy felújított épülettel átadták a Kiszolgáló Zónát. A régi Gazdasági Udvarból az állatklinika, informatikai központ, irodák, műhelyek, öltözők, hűtőkamrák, raktárak elköltözhettek.
Evvel 10-ről 12 hektárra nőtt a közönségnek bejárható terület. Örökségvédelmi jelentőségű, hogy teljesen rekonstruáltak hat műemlék épületet, köztük az Europa Nostra díjas Schäfftner Körhintát, és két épületet a régi Vurstli építészeti elemeivel építettek újra. Kialakították a kisgyerekesek állatkerti játszóparkját, a Holnemvolt Várat, amelyben 2018. évi felavatása óta egymillióan fordultak meg. Mutatványos terek, kézműves foglalkoztatók, állatsimogatók, nagy kapacitású játék- és játszóterek, tematikus vendéglátás és korszerű komfort-létesítmények, különleges kultúr-, oktató- és játszóház segítségével régi hagyományokat élesztettek fel és teremtettek sok újat. Fontos látnivaló lett a Cápasuli és a Sünispotály, utóbbi több mint 2200 sérült, beteg és elárvult védett állatot fogadott tavaly.
Az Állatkert 2019-ben is Magyarország legnépszerűbb kulturális-turisztikai látnivalója volt. Tavaly az előző évnél majd' 40 ezer fővel több, 964.894 látogatót vonzott, az utóbbi három évben a legtöbbet. Először működött egy teljes éven át a Holnemvolt Vár. A Margitszigeti Vadaskertet is megújították, ide kb. 350 ezer gyerek és felnőtt lépett be. Vagyis az intézmény egy év alatt több mint 1 millió 300 ezer embernek nyújtott szolgáltatásokat a két telephelyén, ami kimagasló a mai kulturális-szabadidős-turisztikai szektorban.
Az állatgyűjtemény 2019. december 31-én 896 faj 10 445 egyedét tudhatta magáénak. Az egyedszám közel 20%-kal nőtt a 2018. év végi adathoz képest, és negyvennel nőtt a fajok száma. A nemzetközi fajmegőrzési programok 77 különleges becsben tartott állatfaját tartották a gyűjteményben, amely számos figyelemre méltó ritkasággal is rendelkezik, mint a gazdag ausztrál faunabemutató, a gerinctelen gyűjtemény, a nagytavi honos madárvilág, a hétféle cápa, és sok kis állat pl. az elefántoknál, orangutánoknál, pelikánoknál, vombatoknál.
Népszerű, mára hagyománnyá vált rendezvények egész füzérét, ismeretterjesztő, oktató és kulturális programok sokaságát szervezték tavaly is: „Légy Ott!"-ok, TapiZoo-k, Mackófesztivál, Föld Fesztivál, Zenés Állatkerti Esték 19. évadja, IX. Állatkertek Éjszakája, Állatszeretet Fesztivál, Sérült Gyerekek Napja, Halloween, Tavaszi vásári sokadalom, Kürtős kalács vigadalom, Bábok éjszakája, Tűz éjszakája, Meseszombat, Szüreti mulatság és Márton-napi Liba Buli volt, és a Mikulás is fogadta a kicsiket.

* * *

Prof. Dr. Persányi Miklós a következők közreadását kérte:
„Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatamtól visszavonulok.
Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik az eltelt több mint negyedszázad alatt támogattak törekvéseimben, köztük először a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársainak és családjának, de éppúgy szakmai partnereimnek, a Főváros és a Kormány illetékeseinek, és az Állatkert fejlődését figyelemmel bemutató újságírók sokaságának. Legfőképpen pedig annak a sok millió gyereknek és felnőttnek, akik ittlétem alatt felkeresték az intézményt, mert az itt szerzett élményeik, örömük munkám legfőbb értelmét adták meg számomra.
Lemondó levelemben a következőket írtam Karácsony Gergely főpolgármester úrnak: »Az Állatkert és a Főváros szolgálatára most is éppúgy elkötelezett vagyok, mint amikor 26 évvel ezelőtt, amikor 1994 március 1-én beléptem az Állatkertbe, és megkezdtem főigazgatói munkámat. Kifejezem azt is, hogy szívesen támogatom kollégáimat a továbbiakban is, utódomat tanácsokkal, a szakmai közösségekbe bevezetéssel, illetve bármely igényelt módon segítem, erőmhöz mérten kész vagyok közreműködni az Állatkert fejlesztéseinek sikeres befejezésében, jövőbeni működtetésének előkészítésében«."

* * *

A főpolgármester azt javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatói teendőinek ellátásával 2020 március 1-vel Szabó Roland agrármérnököt, az intézmény operatív igazgatóját, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a főigazgató általános helyettesét bízza meg.