Korábbi Life+ tevékenységünk

Fakókeselyű-védelmi program Horvátországban

A Fővárosi Állat - és Növénykert 2001-ben kapcsolódott be a fakókeselyű védelméért folytatott programokba. A horvát "Caput Insulae" Ökológiai Központtal együttműködve a horvátországi Cres-szigeten élő keselyűállomány megmentéséért dolgozunk.

A Balkán-félszigeten élő fakókeselyű állomány egyre fogyatkozik, sőt, emberi beavatkozás nélkül már kipusztult volna. A populáció magja, mintegy 70 pár a Cres-szigeten él, valamint még mintegy 60 pár a környező szigeteken. A legnagyobb veszélyt a táplálékhiány, az élőhelyek elvesztése és az emberi zavarás jelenti rájuk.

A horvátországi Cres-szigeten, Beliben 1993-ban keselyűvédelmi program keretében egy védelmi központot létesítettek (Eko-centar Caput Insulae). A szigeten élő fakókeselyűk állományának megmentése, a fészkelő párok számának növelése, élőhelyeik megőrzése a cél, valamint a madarak szokásainak és ökológiai szerepük megismertetése a helyi lakossággal és a turistákkal. Az 1980-as években mindössze 20 fészkelő pár élt a szigeten, mára ez 70 párra gyarapodott és mintegy 60 pár él a szomszédos szigeteken.

Ahhoz, hogy elegendő táplálékhoz jussanak, négy helyen állandóan etetni kell őket a szigeten. Az ehhez szükséges birkahúst az Eko-centar biztosítja a számukra.

A keselyűtelepet az építkezések és az idegenforgalom is veszélyeztetik. Fészküket ugyanis a tenger fölé nyúló sziklákra rakják, és gyakorta megesik, hogy a túl közel merészkedő, kíváncsi turisták miatt a röpképtelen fiókák a tengerbe vetik magukat. A keselyűvédők már több mint 100 fiókát mentettek ki a tengerből.

Mit tesz az Állatkert?

2001 óta minden évben egy-két alkalommal munkatársaink etető- és itatóhelyek, megfigyelőház, mentőközpont és röpdék építésénél segédkeznek Cres-en. Az Állatkert továbbá 2004 és 2006 között 20.000 EUR pénzadományt is nyújtott, az Állatkerti Alapítvány pedig egymillió forint értékben optikai felszereléseket (távcső, teleszkóp) adományozott a horvát partnernek.

2009-ben vásároltunk egy műholdas helymeghatározót, melyet egy kirepülés előtt álló fiatal madáron helyeztünk el. Mivel a horvát partnerünknek is sikerült beszerezni egyet, így két példányra került rá az adóvevő. Leticia és Castor tehát műholdas helymeghatározóval repült ki a sziget keselyűközpontjának röpdéjéből, amely segítségével figyelni lehet az útvonalukat, a repülési magasságot és sebességet, valamint szükség esetén a segítségükre lehet sietni.

Hamarosan mindkét madár mozgása nyomon követhető lesz a honlapunkon található térképen.

Fotóvideó a jeladózásról: http://www.youtube.com/watch?v=l7YbMhXdIOQ

További terveink

Folytatjuk a főleg az Állatkert munkatársaiból toborzott önkéntes csoportok Cres-re küldését, hiszen mindig akad munka az ökológiai központ körül. Szeretnénk több madarat is műholdas helymeghatározóval ellátni, mivel a fiatal, ivarérett korukig a világban kóborló egyedek útvonala csaknem teljesen ismeretlen előttünk. Az adóvevők felbecsülhetetlen információkkal látnak el bennünket, segítségükkel meghatározhatjuk, hol, milyen veszélyek leselkednek a fiatalokra és pontosabb védelmi intézkedéseket lehet életbe léptetni.

Rákosivipera-védelmi program

Büszkék vagyunk rá, hogy Európa öt legsikeresebb, LIFE támogatású természetvédelmi programja egyikének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált Rákosi vipera LIFE programnak a partnerei és részesei vagyunk.

A rákosi vipera, ez a kistermetű, 50-60 cm-nél nem nagyobbra növő kígyó Magyarországon 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. A faj szerepel a Natura 2000 listáján és ennek köszönhetően az összes előfordulási helye bekerült a Natura 2000 Hálózatba. Ezeken a területeken a területkezelést alá kell rendelni a rákosi vipera élőhelyi igényeinek.

Mindössze két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn populációi, az összes többi előfordulási helyén kipusztult. A teljes hazai állomány 500 példány alatt valószínűsíthető. A rohamos állománycsökkenés elsődleges oka élőhelyeik elvesztése, de ritkította őket a kereskedelmi célú gyűjtésük és szándékos pusztításuk is. Pedig az aprócska viperának nincsen erős mérge, szöcskék, sáskák, madárfiókák, rágcsálóivadékok megbénítására szolgál. Emberre gyakorlatilag veszélytelen, marása méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár.

A LIFE program keretében a viperák élőhelyéül is szolgáló gyepek helyreállítására a peszéradacsi területen található két ismert vipera élőhelyet elválasztó erdősáv helyén került sor. A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Kunpeszéren Rákosivipera-védelmi Központot hoztak létre, melynek elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. A program mára 560 viperával büszkélkedhet, ami már több, mint a vadon élő állomány. Csak 2009-ben 173 fogságban született kisvipera látta meg a napvilágot. A vadonba történő visszatelepítésük 2010 elején kezdődött.

Mit tesz az Állatkert?

A Védelmi Központ állatorvosi felügyeletét az állatorvosaink biztosítják, valamint takarmányozási célra tücsköt tenyésztünk számukra. Két szakemberünk tagja a Rákosivipera-védelmi Tanácsnak. Ezenkívül az Állatkertben létrehoztunk egy zárt téri szaporítóprogramot segítő telepet.

2001-ben konferenciát rendeztünk a fajvédelmi program kidolgozására, a szükséges védelmi kérdések tisztázására, neves nemzetközi és hazai szakemberek részvételével. Neves hazai herpetológusok közreműködésével kiadtunk egy, a rákosi vipera helyzetével foglalkozó szakkönyvet is. 2009. október 5-én pedig helyszínt adtunk az első ízben megrendezett Rákosi Vipera Napjának.

Az Állatkertbe látogatók a Mérgesházban tekinthetik meg a rákosi viperát.