A jegesmedvék veszélyeztetettsége 2017. április 5.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy olyan, az idők során sokat finomított kategóriarendszert, amely kifejezi a különféle ritkulóban lévő állat- és növényfajok veszélyeztetettségének mértékét. Ebben a rendszerben a jegesmedve a „sebezhető” (vulnerable – VU) kategóriába tartozik, tehát fenyegetett állatfajról van szó. De vajon mi okozza ennek a hatalmas és erős állatnak, a sarkvidékek egyik csúcsragadozójának a fenyegetettségét.

Történelmi szempontból az egyik legrégebbi fenyegető tényező a vadászat, hiszen az emberek évezredek óta vadásznak a jegesmedvékre. Ennek hatása azonban az állomány egészére nézve csak azután vált jelentőssé, hogy a sarkvidéki őslakosok mellett mások is elkezdtek jegesmedvére vadászni, éspedig igen modern fegyverekkel, elsősorban az állatok prémje, illetve trófeája miatt. Ma már a jegesmedvék őshazájában illetékes kormányok erősen korlátozzák a vadászatot. Norvégia és Oroszország teljesen betiltotta, az Egyesült Államok alaszkai területein, Kanadában és a Grönlandon (amely a Dán Királyság autonóm tartományának számít) pedig ugyan a törvény lehetővé teszi bizonyos számú állat elejtését, de kizárólag a sarki területeken élő őslakos közösségek számára, önellátás céljából. Az ilyen okok miatt törvényesen elejtett évi 700-800 állat a húszezer egyedet meghaladó állományhoz képest csupán néhány százalékot jelent.

Az orvvadászat sokkal nagyobb probléma. Hiszen a kormányok ugyan tiltják, vagy korlátozzák a jegesmedvék kilövését, olyanra sajnos akad példa, hogy a törvényeket megszegve, a tilalmak ellenére vadásznak ezekre az állatokra. Az ilyen illegális tevékenységet folytató orvvadászokkal szemben a helyi hatóságok természetesen nagyon szigorúan lépnek fel.

A legnagyobb gondot azonban az egész világra kiterjedő, globális éghajlatváltozás jelenti. A klíma persze a földtörténeti múltban is sokat változott, ám a szakemberek körében világos, hogy a napjainkban megfigyelhető éghajlatváltozás egyértelműen az emberi tevékenységre, főként bizonyos szennyező anyagok kibocsátására vezethető vissza. Az éghajlat megváltoztatása ma már a Föld szinte minden vidékén érezteti a hatását. A sarkvidékeken történetesen úgy, hogy a nyarak egyre melegebbek, így a poláris jégsapkák kiterjedése egyre inkább csökken. Ez pedig a jegesmedvék életterének zsugorodásával is együtt jár, amely számos populációjuk fennmaradását komolyan veszélyezteti.

S ha ez még nem lenne elég, a tengervizek szennyeződése is érinti a jegesmedvéket. A szennyező anyag ugyanis a tengerből előbb-utóbb bekerül a táplálékláncba, s végül a tápláléklánc végén, a táplálékpiramis csúcsán helyet foglaló állatok szervezetében halmozódik fel. Vagyis az olyan csúcsragadozókéban, mint amilyen a jegesmedve is.