A vadmacska az év emlőse 2024. január 23.

Néhány órával ezelőtt hozta nyilvánosságra barátunk és szakmai partnerünk, a Herman Ottó Intézet, illetve a Vadonleső program, hogy a vadmacskát választották az év emlősének. Tavaly a vakond, tavalyelőtt a törpeegér, 2021-ben a hermelin, 2020-ban pedig a vidra nyerte el ezt a kitüntető címet. A választás persze nem véletlen, hiszen egy olyan, Magyarországon fokozottan védett állatfajról van szó, amelyre érdemes felhívni a nagyközönség figyelmét is.

Ezt természetesen mi is igyekszünk megtenni, különösen akkor, amikor vadállatmentő tevékenységünk részeként segítségre szoruló vadmacskákkal találkozunk. Az elmúlt öt évben 10 vadmacskát mentettünk sikeresen, akik mind elárvult fiatal állatok voltak, és akiket felnevelésük után természetes élőhelyükön engedtünk szabadon.

A vadmacskákra egyébként természetvédelmi szempontból igencsak „rájár a rúd", hiszen nemcsak a természetes élőhelyek átalakulása, zsugorodása érinti őket kedvezőtlenül. Problémát jelentenek a kóbor házi macskák is, hiszen versengés alakulhat ki köztük a táplálékért. Arról már nem is szólva, hogy a vadmacska és a házi macska nászából utódok is születhetnek, akik felnőve ugyancsak szaporodóképesek. S mivel ilyen hibridizáció gyakran történik, egyre kevesebb az „igazi", tisztavérű vadmacska. Mivel a házi macska „vadas" színű egyedeit szemre egyébként is igen nehéz megkülönböztetni a vadmacskáktól, mentett vadmacskáink szabadon engedése előtt genetikai vizsgálatot kellett végezni, hogy tényleg 100 %-os vadmacskát juttassunk vissza a természetbe.

A vadmacska és a házi macska közötti kapcsolat lényegében abban áll, hogy a házi macska vad őse a vadmacska volt. Hiszen a háziállatok eredetileg nem léteztek a természetben, hanem azokat az ember hozta létre vad őseik domesztikációjával, háziasításával.

Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy pontosan milyen is volt ez a vad ős. A nálunk honos európai vadmacska a Portugáliától Ukrajnáig, Skóciától Szicíliáig terjedő térség alkalmas élőhelyein honos. De élnek vadmacskák Afrikában és Ázsiában is, bár arról vita van a tudományban, hogy ezek a nálunk is honos vadmacska fajhoz, de azon belül másik alfajhoz, vagy esetleg különálló fajhoz tartoznak. Mivel a macska háziasításának helye Egyiptom, illetve a Közel-Kelet volt, a házi macska vad őse valószínűleg az ott élő vadmacska faj, alfaj lehetett, de a rokonság a hazai vadmacskákkal is szoros, még ha a viselkedésükben, temperamentumukban nagyok is a különbségek.

Mi persze örültünk, ha a mentett vadmacskáink megfelelő vadságúak maradtak, hiszen mégiscsak ez a természetes állapot, és bár babusgatni nem lehetett őket, mert akkor bizony letépték volna az arcunkat, viszont a vadonban való boldoguláshoz éppen erre a temperamentumra lett volna szükségük.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.