Leopárdokat fogadott örökbe a Magyar Honvédség 2023. május 24.

Május 21-e a magyar honvédelem napja, amely azért van éppen ezen a napon, mert 1849-ben ezen a napon foglalták vissza Budavárát a magyar csapatok a császáriaktól: ez a győzelem a szabadságharc tavaszi hadjáratának legjelentősebb mérföldköve volt.

A jeles nap alkalmából az idén 175 éves Magyar Honvédség számos programot szervezett, többek között egy családi napot is, amelynek a helyszíne a Városliget, illetve egyes programoké a Fővárosi Állat- és Növénykert volt.

A honvédelmi nap, illetve az ahhoz kapcsolódó családi nap részeként a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Magyar Honvédség jelképesen örökbe fogadta Állatkertünk perzsa leopárd tenyészpárját, a hatéves Banut és a hétéves Akhumot, akik közül egyébként Akhum a rákövetkező napon, május 22-én ünnepelte a születésnapját.
Az ünnepélyes örökbefogadásra vasárnap délután került sor. Az örökbefogadásról szóló oklevelet Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője vette át dr. Sós Endrétől, Állatkertünk természetvédelmi és állategészségügyi igazgatójától, illetve Montskó Évától, az Állatkerti Alapítvány kuratóriumának elnökétől.

Az örökbefogadott perzsa leopárdok, Banu és Akhum viszonylag fiatal tenyészállatok (Akhum, a hím épp tegnap lett 7 éves), akiknek már kölykeik is vannak (habár a másfél éves fiatalok, Arya és Amir már csaknem felnőtt méretűek), illetve a jövőben további utódokra is számítunk tőlük. Ez a leopárdkölykök népszerűsége mellett azért is fontos, mert a perzsa leopárd veszélyeztetett nagymacska.

Természetesen annak, hogy a választás éppen rájuk esett, nemcsak a leopárdok közkedveltsége, illetve szaporításuk természetvédelmi jelentősége volt az oka, hanem az, hogy a Magyar Honvédség által használt eszközök között több olyan is akad, amelynek állatoktól kölcsönzött neve van, és ilyen kapcsolódási pont a leopárdokkal is van a Honvédség által a közelmúltban beszerzett, illetve részben még beszerzés alatt lévő Leopard 2 harckocsik révén.

A Magyar Honvédség és az Állatkert kapcsolata egyébként igen hosszú múltra tekint vissza, amelynek kezdetei lényegében egyidősek az Állatkerttel. Elég arra gondolni, hogy az Állatkert alapítása körül buzgólkodó hazafiak közül sokan a szabadságharcban is részt vettek.

Állatkertünk alapító igazgatója, a világjáró Xántus János például 1848-ban a harcok elején önkéntes nemzetőrnek állt, tüzérként részt vett a pákozdi csatában, majd huszár főhadnagyként Komárom védelmében, később a gyalogosoknál is szolgált, ott is főhadnagyként. Az ugyancsak Állatkertünk „alapító atyái" közé tartozó Szabó József geológus, bányamérnök 1848-ban Pest megye salétrom-főfelügyelőjeként tevékenykedett a Kossuth Lajos pénzügyminisztertől kapott kinevezés alapján: munkájának különösen nagy volt a jelentősége, hiszen a salétrom a lőporgyártás fontos alapanyaga. Rómer Flóris, a nagynevű régész és művészettörténész, aki szintén tevékeny részt vállalt az Állatkert megalapításában, a szabadságharcban utászként, majd honvédtisztként vett részt, 1849-ben a váci ütközetben és Buda visszafoglalásakor is harcolt.