Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

Minden nap: 9:00-16:00

Időjárásközepesen felhős 11°C

VARÁZSHEGY - AZ ÉLET AHOGY SOHA NEM LÁTTAD

A Fővárosi Állat- és Növénykertben ünnepélyes keretek között megnyílt a Varázshegy kiállítás. Az Európai Uniós támogatással megvalósult beruházás keretében több, mint 3200 m2-es kiállító- és rendezvénytér jött létre a 34 méter magas, műemlék Nagysziklában. A kiállítóteret a közönségnek Tarlós István főpolgármester, Csomós Miklós, főpolgármester helyettes, Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, Csukás István, Kossuth díjas író-költő, állatkert, varázs- és sárkányszakértő valamint prof. dr. Persányi Miklós, főigazgató adta át a nemzeti színű szalag átvágásával.

A Varázshegy projekt 2010-ben vette kezdetét a régi Bölény- és Zsiráfház eredeti, Kós Károly-féle tervek alapján történt műemléki visszaépítésével és korszerűsítésével. Az európai uniós támogatású beruházás a Nagyszikla évszázada kihasználatlan belső tere kiállítótérré építésével folytatódott, ahol egy Közép Európában egyedülálló látványosságot jelentő, sokfunkciós kiállítási és rendezvényteret alakítottak ki. A fejlesztés teljes költsége meghaladja a nettó 1,3 milliárd forintot, amelyhez a Fővárosi Állat- és Növénykert több, mint 200 millió saját forrást, a Fővárosi Önkormányzat pedig 250 millió forintos önerőt biztosított. Az Európai Uniós támogatás 896 millió Ft volt.

Mi is az a Varázshegy?

A fejlesztés keretében a látogatók elöl korábban elzárt sziklabelsőben, 3200 négyzetméteren különleges élményt adó, interaktív kiállítást alakítottak ki, amelynek meséje az Élet múltja, jelene és jövője. Arra, hogy ezt a hatalmas belső teret az eredeti szándéknak megfelelően hasznosítsák, száz évig nem jutott sem pénz, sem igyekezet. A Varázshegy projekt váltotta valóra az évszázados álmot: végre megtörténhetett a Szikla belső terének építészeti kialakítása és berendezése. A belső tér hasznosításával több, régóta meglévő problémát orvosolhat a terület szűkében lévő intézmény: a látogatók számára télen nyújtható élmények, programok száma jelentősen bővül, és kulturális események, rendezvények sokasága találhat méltó helyszínt az új termekben.

Különleges kiállítótér – egyedülálló kiállítás

Az ide tervezett egyedi kiállítás a földi élet színpadán valaha feltűnt, különleges létformáknak, az élet fejlődésének, lenyűgöző gazdagságának egyedi és látványos bemutatását tűzte ki célul, ahol a 100 évvel ezelőtt ide képzelt „csudálatos ritkaságokkal" találkozhat a nagyközönség. A Varázshegy az ÉLET-et láttatja rendkívül változatos, a tér előnyeit jól kihasználó kiállítás-technikai eszközökön keresztül. Többek között találkozhat majd itt a látogató 20 méteres bálnával, benyúlhat egy T-rex szájába, jégkorszaki időutazáson vehet részt, óriás páncélos halakkal hasonlíthatja össze a ma élő cápákat, rájákat, megtapasztalhatja hogyan hallanak a denevérek, hogyan maradtak levegőben az óriás repülő hüllők, szembesülhet őseivel, a mikrovilág óriásira nagyított modelljei mellett érezheti parányinak magát, az élővilág számtalan technika „újítását" tanulmányozhatja és gyönyörködhet a különlegesen berendezett élő állatok akváriumaiban, terráriumaiban. Egyszóval olyan, interaktív és kalandos játékokkal, élő állatok bemutatóival, óriás állatok modelljeivel, a mikrovilág megismerését lehetővé tevő kivetítős mikroszkópokkal, felfedező és előadó termekkel gazdagon felszerelt kiállítás-rendszert hoztunk létre, amelyhez hasonló Közép-Európában máshol nem látható.

A Varázshegy kiállítás négy szinten összesen 16 kiállítótérre tagolódik. Egyedi alaprajzát a száz éve létrehozott vasbeton tartószerkezete, kétezernél is több hatalmas oszlop és gerenda határozza meg, így a csarnokszerű helyiségektől a szobányi kiállítóterekig nagyon változatos tereket foglal magában. Van olyan tér, például az Óriások csarnoka, ahol életnagyságban megmintázott ámbrás cet, óriás kalmár és cápa is elfér egymás mellett és akad olyan is, ahova egy óvodás csoport tud csak bekucorodni.

Érdekességek:

A 3200 négyzetméteres kiállítótér közvetlenül kapcsolódik az Emerszabású ház további 500 négyzetméteres látogatható tereihez.

Legnagyobb terme (Csillagtér) 34 méter magas.

Leghosszabb termébe befér egy életnagyságú bálna (20 m hosszú).

A bálna: Az Óriások csarnokában látható a kiállítás legnagyobb modellje, egy ámbrás cet élethű mása. Méretei összehasonlításképp a következők: a hossza kamionnyi (20 m), a magassága egy régi nagypolgári lakás belmagasságával vetekszik (3,6m), súlya 2000 kg, (egy kisebb hím ámbrás cet súlyának tizede). Felülete 140nm, 104 db (azaz 104 m3) 1m x 2m x 0,5m-es, hungarocell „szeletből" készült. Belül acél váz tartja. A darabokat közel 60 palack purhab ragasztja össze.

Mi vár a látogatókra a Varázshegyben?

  • 16 teremben több mint 320 modell és szobor, amikhez mind valamilyen aktivitás társul,
  • több mint 120 állatfaj több száz eleven képviselője,
  • köztük „élő kövületek"pl. tőrfarkú rákok, cápák, ráják, medúzák, államalkotó állatfajok: levélvágó hangyák, darazsat és egy igazi különlegesség a „társadalmi emlős", a csupasz turkáló,
  • húszméteres ámbráscet és tízméteres óriáspolip élethű modellje,
  • látványetetések és Légy ott programok sok élő állattal,
  • dinoszauruszok és más őslények életszerű szobrai,
  • ősemberek élethű rekonstrukciói,
  • óriásira nagyított parányi lények modelljei,
  • jégkorszaki szimulátor-szafari,
  • térhatású filmek az ősvilágról, mikrovilágról, 100 négyzetméteres vetítővásznon
  • 36 önálló nagy bebújós, húzogatós, rángatós, felmászós, ugrálós, csúszós, hallgatós játék,
  • több tucat érintőképernyős, audiovizuális játék és mikroszkóp,
  • két tucat ritka állat preparátuma és csontváza,
  • a Földön kívüli életformák fantáziavilágának példái,
  • megszámlálhatatlan tapintható dolog, csont, bőr, ősmaradvány, kőzet és egyéb érdekesség.

 

EGY KÜLÖNLEGES ÁLLATFAJ A VARÁZSHEGYBŐL

A társadalomalkotó csupasz földikutya - egész nap Bachot hallgat

Csupasz turkálóA csupasz földikutyának (Heterocephalus glaber) is nevezett, kifejletten 8-10 centiméteres hosszúságú állatok Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek és gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak. A gerincesek között egyedülálló módon - a hangyákhoz és a méhekhez hasonlóan – nagyon szoros közösségi rendszert, társadalmat alkotnak, tehát van közöttük királynő, katona és dolgozó. A természetben hetven körüli egyed alkot egy-egy kolóniát, és bár elvileg minden egyed szaporodóképes, az utódnemzésben csak egyetlen nőstény, a királynő és néhány hím vesz részt. A többiek más feladatokat látnak el: ásnak, őrzik az alagútrendszert, tisztogatják a járatokat, táplálják a királynőt és a kicsinyeket. Az egyedek nagyon hasonlítanak egymásra, kivéve az erőteljes testalkatú, szaporodóképes hímeket és a legnagyobb méretű királynőt.

Testük egy-két szőrszálat leszámítva csupasz, fülkagylójuk sincs, és apró fekete szemüknek sem veszik sok hasznát, ugyanis gyakorlatilag vakok. Aprócska testükhöz mérten hatalmas metszőfogaikkal ásnak. A járatrendszerük kamrákból és azokat összekötő csatornákból áll. A kamrák közül van, amelyet nappalinak vagy vécének, és akad, amelyet alvásra használnak. Ezeket a járatokat és kamrákat az Állatkertben a gondozók építették meg nekik, de hasznosításuk módjáról (tehát melyik lesz a háló, melyik az étkező, melyik a WC) már ők döntenek. Az itt látható öt állat egyelőre nem választott még sem királynőt, sem szaporodó hímet maga közül, így a „választási" harcok későbbre várhatóak.

A turkálók a rágcsálóhoz képest matuzsálemi kort érhetnek meg, akár 30-40 évig is élhetnek. Hőháztartásuk nagyon gyenge, 27 és 31 Celsius-fok és magas páratartalom az optimális számukra, ha huzamosabb ideig hidegebb vagy melegebb körülmények között vannak, elpusztulnak. Nagyon érzékenyek a zajra, így hogy a látogatótér felöl érkező hirtelen hangok ne zavarják őket, egész nap Bach és Vivaldi zenéje szól a terráriumukban.

A műemlék Nagyszikla története – a kezdetek

1907-ben a székesfőváros átvette a csődbe ment és leromlott Állatkertet, és 1909 és 1912 között teljesen újjáépítette. A fejlesztésekre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1 212 000, majd később 1 788 000 koronát szavazott meg. Az átépítést irányító igazgató Dr. Lendl Adolf volt, aki több közreműködő fiatal műépítésszel, elsősorban Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel terveztette meg az új épületeket.

Hogy a terület nagyobbnak tűnjön, és az állatokat a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben mutassák be, az elképzelések között két műszikla megépítése is szerepelt, amelyeket ekkor „A" hegynek és „B" hegynek neveztek el. A magasabbik, „A" hegyet később Nagysziklának nevezték, kialakítása mészkőhegységet formáz, dolomit csúccsal. Az építkezésnél a hagyomány szerint geológus és szobrászművész irányította a pallérokat, és hogy a mű minél jobban emlékeztessen egy természetes sziklára, az erdélyi Egyeskő sziklacsúcsról készített fényképek és felmérések szolgáltak mintául. A 31,8 m fesztávolságú centrális belső tér és a fölötte levő, felfüggesztett szerkezetű kupola ezidőtájt a maga nemében egyedülálló volt.

A sziklát három éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. Nyolcezer köbméter betont építettek be. A jobb formálhatóság eléréséhez a habarcsba disznószőrt kevertek. Nagy gonddal alakították ki a szikla vízelvezető rendszerét, a kényes helyeken vízzáró betont alkalmazva. A sziklák megrepedésének elkerülésére a szerkezetet több helyen dilatálták, oly módon, hogy az a külső szemlélő számára természetes képződménynek tűnjék

A kupolába helyezték el azt a víztározót, amelyet a kert fúrt kútjainak vízével töltöttek volna fel, és amely a terület vízellátását biztosította volna. Azonban mire a szikla elkészült, a városi vízhálózat már elérte a Városligetet, így ez feleslegessé vált. Habár soha nem töltötték fel vízzel a víztartály még ma is látható a centrális kupola tetején (most Csillagtér illetve Marsi űrbázis kiállítóterek).

Az építkezés közben az oroszlánháznál megváltoztatták a hegy méreteit, és egy újabb nagy belső teret hoztak létre. Ez volt a híres oroszlánbarlang, ma az Élet iskolája kiállítótér foglalja el a helyét.

Az 1910-es években az újjáépített Budapesti Állatkert egyike volt a világ legmodernebb állatkertjeinek, és a Nagyszikla pedig korának legmagasabb kiállítási és építészeti minőségét képviselte. Ebben az időben a templomtornyokat kivéve alig volt a Nagysziklához hasonlóan magas épület Pesten, olyan pedig, amelyre a közönség is felmehetett, egyáltalán nem.

Az állatok elhelyezése terén a legnagyobb újdonságot a ragadozó nagyemlősök száraz árkos és műsziklás bemutatása jelentette. Az úgynevezett „panorámakifutós" bemutatási módszert a hamburgi Hagenbeck-féle állatparkban találták ki, és először 1907-ben alkalmazták. Az ötlet az volt, hogy az állatokat természetesnek ható környezetben, rácsok és kerítések nélkül, sziklafalak határolta kifutókban, száraz vagy vizes árkos elválasztással mutatják be a látogatóknak. A mély árkot a közönség a rejtett elhelyezés miatt nem veszi észre, de az mélységével és szélességével teljes biztonsággal választja el a nézőt az állatoktól. Ebből a kifutó-tipusból a Nagysziklán is meghagytak egyet eredeti állapotában, és ide a közönség nemcsak betekinthet, de be is mehet. Persze most nem oroszlánok vannak itt, hanem a Varázshegy egyik kiállítása, a neandervölgyi ősemberek tábora látható a Hagenbeck-féle szárazárkos szabadkifutóban.

A Budapesti Állatkertben a szikláknak részben az a szerep jutott, hogy esztétikus, természetszerű környezetben legyenek láthatóak az állatok. Legfontosabb funkciójuk azonban az volt, hogy a már akkor szűkösnek bizonyult területet optikailag megosszák, a bejárhatóságot hosszabbra nyújtsák. Az itt járó ember a műsziklák és a sikeres tájtervezés miatt sokkal terjedelmesebbnek érzékeli a kertet, mint amekkora valójában.

A FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÓI

Támogató szervezet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Közreműködő szervezet: Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

Kedvezményezett: Fővárosi Állat- és Növénykert
Főigazgató, projektvezető: Prof. Dr. Persányi Miklós

Projektvezető helyettesek: Szabon Márta, Zsigmond Vince
Tervezők: Kis Péter Épitészműterme Kft, Kis Péter vezető tervező

Kivitelezők:

Zsiráf- és Bölényház újjáépítése fővállalkozó: CONSTRUM Beruházó és Kivitelező Kft.
Varázshegy kialakítása és gépészet fővállalkozó: Resonator Kft.
Eszközbeszállító, beszerelő fővállalkozó: Geanat Kft.
Térhatású vetítőterem kialakítása: Gelka System Kft.
Műszaki ellenőri feladatok: OVIBER Kft.
Projektmenedzsment tanácsadó: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Tanácsadó Zrt.

A szobrokat alkotó művészek: Székely Kata (bálna), Katus György (pl. neandervölgyi ősemberek, óriáspolip, bálnaszív és agy), Csisztu Péter (pl. Homo ergaster fejrekonstrukció, dinoszauruszok, szúnyogfej,cápa stb.).

Kivitelezés ideje: 2010.február 19- 2012.május 18.

A projekt az Új Széchenyi Terv keretében került támogatásra.