Kecses kecsegék a Vízparti Élet Házában 2023. július 27.
A kecsege elég különleges faj. Először is a rokonsága miatt. Tudni kell ugyanis, hogy a különféle halak elég összetett rokonsági csoportokat alkotnak. Vannak például porcoshalak, mint a cápák és a ráják, és csontoshalak, ahová az általunk ismert halfajok többsége, így a hazai halfajok is tartoznak. Mármost a tokféléket, ahová a kecsege is tartozik, a csontoshalak közé soroljuk, azon belül viszont a sugarasúszójú halak egyik alosztályába, a porcos vérteshalak közé. Ez egy nagyon ősi csoport, amely jóval a dinoszauruszok előtt élte a fénykorát, ám napjainkra csak egykori fajgazdagságuk töredéke marad fenn. Nevüket arról kapták, hogy a csontoshalak többségéhez képest belső vázuk alkotásában nagyobb szerepe van a porcszöveteknek, ugyanakkor testüket több helyen is bőreredetű csontlemezekből álló vért fedi.
A másik különlegesség az elterjedés. A kecsege ugyanis eurázsiai, vagy még pontosabban euro-szibériai elterjedésű faj. A Fekete-tengerbe, a Kaszpi-tengerbe ömlő folyókban, illetve az észak felé, a Jeges-tengerbe tartó Ob, Irtis és Jenyiszej folyók vízrendszerében őshonos. Sok más tokféléhez hasonlóan valaha tengeri faj lehetett, amely ívás, azaz szaporodás céljából vándorolt fel a nagyobb folyókba, ám végül felhagyott a tengeri életmóddal. A vándorlás azonban továbbra is jellemző rá, ívás idején a folyók felsőbb szakaszára vándorol.
Magyarországon a Duna, a Tisza és a Dráva teljes hazai szakaszán, továbbá a Rába és az Ipoly alsó szakaszán, sőt még a Mosoni-Dunában, a Murában, a Szamosban, a Bodrogban, a Berettyóban, a Marosban és a Körösökben is előfordul. Persze ma már nem olyan gyakorisággal, mint a régmúltban, ezért a kecsege 2014-ben le is került a halászható fajok listájáról. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listáján pedig a kecsege veszélyeztetett fajként szerepel.
Egy jól fejlett kecsege akár egy méternél hosszabbra és 15 kg súlyúra is megnőhet. Az Állatkertünkben, a Vízparti Élet Házában látható kecsegék persze ennél jóval kisebb, fiatal, állatok, belőlük azonban egy egész rajra valót mutatunk be. A férőhelyükként szolgáló akvárium egy olyan diorámába van beépítve, amely a Dunát, éspedig annak budapesti szakaszát idézi. A kecsege ugyanis akár a budai és a pesti partok közötti folyószakaszon is megél, habár nyilván vannak ennél kedvezőbb szakaszai is a Dunának.
A történelmi időkben egyébként kifejezetten híres volt Buda és Pest környéke a dunai tokfélékről, habár nem elsősorban a kecsegéről, hanem annak egyik nagyobb termetű rokonáról, a Duna óriásáról, a vizáról, amelyet a folyómedret elrekesztő, szégyének nevezett halfogó építmények segítségével halásztak. Persze ilyet csak olyan helyen lehetett építeni, ahol a Duna több ágra szakadva kerülte meg a mederben létrejött szigeteket: egy-egy Duna-ágat szégyével zártak el a halászok, a másikon viszont zavartalan volt a hajózás. Budapest XIII. kerületének egyik városrésze, a Vizafogó is egy egykori szégyéről, és a vizafogó halászok hozzá kapcsolódó parti tanyájáról kapta a nevét, sőt, a viza ábrázolása még a kerület címerében is helyet kapott.
Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.