Teaültetvény készül a japánkerti domb oldalában 2024. február 28.
Barátaink, látogatóink jól tudják, hogy mi nemcsak állat-, hanem növénykert is vagyunk, s a botanikai látnivalók között is mindig sok érdekességet, újdonságot lehet találni. Az egyik legújabb kertészeti fejlesztésünk egy kis teaültetvény kialakítása, amely az első ilyen látnivaló lenne Budapesten. Persze teacserjével (Camellia sinensis) már korábban is foglalkoztunk. 1912-ben például Belgiumból, a Sander-féle kertészetből szereztünk be egy akkor még igen aprócska teanövényt, amely 1936-ra terebélyes cserjévé növekedett, ahogy az a mellékelt képek között látható fekete-fehér archív fotón, Hölzel Gyula felvételén is megfigyelhető.
Bár Európa nem nevezhető éppen hagyományos teatermesztő vidéknek, maga a teacserje régóta nagy érdeklődésre tart számot a mi földrészünkön is. Az 1940-es években grúz közvetítéssel kerültek fagytűrőbb fajták Európába, 1949-ben Munkács mellett jött létre az első teaültetvény. Az első nyugat-európai ültetvények pedig az elmúlt 10-20 évben, kiváltképp az egyre enyhülő telek hatására. Ma már számos holland kertészet kínál saját nemesítésű télálló teafajtákat. Sőt, itthon is vannak úttörők, Vác mellett található például az első hazai kutatási és turisztikai célú teakert.
Annak ellenére, hogy a teacserjével való foglalkozásnak nálunk is voltak előzményei, teaültetvényt most hozunk létre először. Ezt az ültetvényt teraszos kiépítéssel, három szinten, félkörívben alakítjuk ki a japánkerti domb déli, tehát az Energia játszótér felé eső oldalán. Terveink szerint 230 télálló teacserjét ültetünk majd ide, ami elegendő lesz ahhoz, hogy néhány év múlva szedésenként akár száz csészényi teára elegendő tealevelet termelhessünk. Most persze még csak a kivitelezésnél tartunk, a mellékelt képeken ennek a munkának néhány lépése, illetve az egyik tervlap látható. A kész teaültetvényt várhatóan májustól kezdve csodálhatja majd meg a nagyközönség.
A helyszín egyébként elég érdekes. Az 1960-as években létrehozott Japánkert dombja eredetileg egy nagy törmelékhalom volt, mert a második világháborút követő újjáépítés idején ide hordták össze a romokat, sittet, törmeléket. Bizony volt is rom bőven, hiszen a bombázások stratégiai célpontjának számító vasút közelsége miatt az Állatkert területe is sok találatot kapott, ráadásul a front 1945 januárjában néhány napig az Állatkert területén húzódott! A háború után ide hordott törmelékhalmot földdel takarták be, és kezdetben az itt működött szabadtéri színpad lelátójának alakították ki az északi, lankásabb oldalon. A szabadtéri színpad azonban csak átmeneti volt, addig, amíg az Állatkert újra be nem népesült állatokkal. Utána ez a terület újra botanikai funkciót kapott: Anghi Csaba főigazgató kezdeményezésére, Kiáczné Sulyok Mária kertészeti tervei szerint egy a Japánkertet alakítottuk ki rajta. Ennek már több mint fél évszázada, de azóta is ez a kert egyik legszebb része.
A japánkerti domb déli oldala kezdettől fogva elég meredek volt, s mivel a szomszédos Energia játszótéren játszó gyerekek előszeretettel rendeztek rajta mászóversenyeket, a rézsű állapota a közelmúltban nagyon le is romlott. A területhez emellett az 1968-ban ide ültetett, de napjainkra már özönfajnak, inváziós fajnak tekintett papíreperfa gyökérsarjak visszaszorítása miatt is hozzá kellett nyúlni. Munka közben persze eltávolítjuk az útban lévő törmelékdarabokat, és így egy beállított kémhatású, jó vízelvezetésű talajjal feltöltött teraszrendszert tudunk létrehozni, speciális kertépítészeti szögtámfalakból. Így szeretnénk megeleveníteni a kelet-ázsiai kultúrához szervesen kapcsolód teakultuszt.
Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.