Az IUCN az állatkertek természetvédelmi jelentőségéről 2023. október 24.

A Természetvédelmi Világszervezet (International Union for Conservation of Nature – IUCN) Fajmegőrzési Bizottsága (Species Survival Commission – SSC) október 10-én állásfoglalást adott ki a botanikus kertek, akváriumok és állatkertek természetvédelmi jelentőségéről.

Az állásfoglalással az IUCN egyrészt vázolni kívánja az állatkertek, akváriumok és botanikus kertek fajmegőrzési szerepével kapcsolatos álláspontját. Emellett ösztönözni kívánja a szóban fogó intézményeket, hogy használják ki az élővilág védelmének szolgálatába állítható lehetőségeiket, kapacitásaikat. Az állásfoglalással egyúttal arra kívánják biztatni a veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó globális szakmai közösséget – ide értve az állatkerteket, akváriumokat és botanikus kerteket is – , hogy együttműködésen és integráción alapuló közös munkával segítség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozását, visszafordítását.

A nemzetközi szakmai közösségnek, illetve a világ nyilvánosságának szánt állásfoglalást az IUCN hat világnyelven, angolul, németül, spanyolul, franciául, portugálul, illetve kínai nyelven is közzétette.

A nyolcoldalas dokumentumban az IUCN Fajmegőrzési Bizottsága hangsúlyozza, hogy az állatkertek, akváriumok és botanikus kertek jelentős mértékben hozzájárulhatnak, és hozzá is járulnak a vadon élő állat-, növény- és gombafajok védelméhez, megőrzéséhez. Hatvan olyan területet sorolnak fel példaként, ahol ezek az intézmények fontos szerepet játszhatnak, illetve játszanak a veszélyeztetett fajok védelmét szolgáló erőfeszítésekben. Ilyen terület például a fenyegetett fajok ex situ, tehát természetes élőhelyen kívüli, természetvédelmi célú szaporítása, az állatkerti tapasztalatoknak a vadon élő állományok védelmében való felhasználása, a vadvilágot károsító bűnözés visszaszorítása, vagy éppen a természetes élőhelyükön már kihalt fajok megőrzése is.

A Természetvédelmi Világszervezet 1948-ban alakult, tagságába több mint 1400 kormányzati és civil természetvédelmi szervezet tartozik világszerte. Széleskörű tevékenységéből a nyilvánosság körében legismertebb a veszélyeztetett fajokat tartalmazó, ún. Vörös könyv, illetve Vörös lista (IUCN Red List of Threatened Species, korábban Red Data Book), amely 1964 óta tekinti át a fajok mindenkori globális természetvédelmi státuszát és kihalástól való fenyegetettségének mértékét.

Bár állattartó kertek már az ókorban is léteztek, és az újkori állatkertek története is egészen a XVIII. századig vezethető vissza, a természetvédelem, illetve a veszélyeztetett fajok védelme csak a XX. században vált az állatkertek fontos küldetésévé.

Az első állatkerti tenyészprogramot, amelynek egy veszélyeztetett faj megmentése volt a célja, az európai bölény védelmére hívták életre 1923-ban. Az azonban csak az 1950-es, '60-as években fogalmazódott meg először, hogy az állatkertek egyik fő küldetése a természetvédelem legyen. Ezt a folyamatot mintegy katalizálta Gerald Durrell Jersey szigetén létrehozott állatkertjének 1959-es megnyitása, hiszen ez volt az első olyan állatkert a világon, amelyet deklaráltan a veszélyeztetett fajok megőrzése érdekében hoztak létre. Az Állatkertek természetvédelmi világstratégiája 1993-ban jelent meg, mint a világ állatkertjeiben zajló természetvédelmi erőfeszítések alapjául szolgáló stratégiai dokumentum.

Manapság az állatkertek számos módon járulnak hozzá a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez. Ilyen a ritkulóban lévő fajok szaporítása összehangolt tenyészprogramok keretében, vagy az érintett fajok természetes élőhelyén zajló terepi programokban való részvétel is. De az állatkertekben felhalmozódott tapasztalatok is segítenek a ritkuló fajok vadonbeli védelmében, tehát ezek az intézmények természetvédelmi tudásközpontként is működnek. Arról nem is szólva, hogy nagy látogatottságuk és népszerűségük okán jelentős a szerepük a szemléletformálásban, a természetvédelmi erőfeszítések társadalmi támogatottságának növelésében is.

Állatkertünkben nagy hagyományai vannak a természetvédelmi munkának. Hiszen a Budapesti Állatkert már a világ első állatkerti tenyészprogramjában, az európai bölény megmentéséért indított programban is részt vett az 1920-as években. Sőt, a programot életre hívó Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság (Internationale Gesellschaft zur Erhaltung des Wisents) 1927-ben a kongresszusát a Budapesti Állatkertben tartotta.

Napjainkban Állatkertünk szerteágazó természetvédelmi tevékenységet folytat, a veszélyeztetett fajok állatkerti szaporításától kezdve egészen a vadállatmentésig. Az élővilág sokféleségének megőrzése érdekében végzett munkánkról részletesebb áttekintés itt olvasható.