Környezetbarát fűtés az Állatkertben 2023. november 11.

A mi éghajlatunkon természetes dolog, hogy a késő őszi, téli, illetve a kora tavaszi hónapokban az épületeket fűteni kell. Így teszünk otthonainkban, és persze az Állatkertben is. Nálunk ráadásul nemcsak az emberek, az állatkerti látogatók vagy a kertben dolgozó munkatársak miatt kell fűteni, hanem az állatok miatt is, hiszen a nálunk lakó fajok jelentős része eredetileg a világ olyan tájain honos, ahol a magyarországinál melegebb az éghajlat. Ezeknek az állatoknak tehát hideg időben mindenképpen fűtött állatházakat kell biztosítanunk.

Magától értetődő, hogy ez már a múltban is így volt, így az állatkerti épületek fűtéséről a megnyitás, tehát 1866 óta folyamatosan gondoskodunk, még ha fűtés, a hőtermelés módja és műszaki megoldásai természetesen változtak is az eltelt több mint másfél évszázad során.

A múltban a fűtés nagyrészt szénnel, koksszal történt: a kazánok az Állatkert különböző pontjain, elszórva helyezkedtek el, és mindegyikükkel egy-egy vagy néhány szomszédos állatházat fűtöttünk. Aztán az 1980-as években bevezették a földgázt az Állatkertbe egy átfogó gázprogram keretében, és onnantól kezdve gázzal fűtöttük az állatházakat. Idővel persze a hagyományos kazánokat korszerű kondenzációs kazánokra cseréltük, amelyek sokkal nagyobb hatásfokkal, gazdaságosabban, kevesebb földgáz felhasználásával állítják elő ugyanazt a hőmennyiséget.

A kokszról földgázra, illetve a hagyományos gázkazánokról kondenzációs kazánokra való átállás minden esetben gazdaságosabb, és egyben környezetkímélőbb fűtési megoldásokat jelentett. Ezen az úton azonban még tovább sikerült haladnunk bő egy évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan 2011 és 2012 között. Ekkor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg. A kondenzációs kazánokon alapuló fűtési rendszert így csak segédrendszerként használjuk azokban az időszakokban, amikor a kivételesen alacsony hőmérséklet miatt a termálhő energiája önmagában nem lenne elegendő a szükséges hőmérséklet biztosításához.



A termálhő alapú fűtési rendszer, amely tehát európai uniós társfinanszírozással valósult meg, olyan jól sikerült, hogy maga az Európai Unió kifejezetten követésre méltó programnak találta. Annyira, hogy amikor Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság akkori, energiaunióért felelős alelnöke Budapesten járt, programjába beiktatta az Állatkert meglátogatását és a fejlesztés nyomán kiépített fűtési rendszer megtekintését, majd az azt követő sajtótájékoztatón igen elismerően nyilatkozott a nálunk kialakított környezetbarát fűtési rendszerről.

Miközben a termálvíz hőjét azóta is felhasználjuk az Állatkert állatházainak fűtésére, hasonló megoldásban gondolkodtunk a Biodóm fűtési rendszerének megtervezésekor is. A fűtés alapjául itt is a Széchenyi Fürdő termálhője szolgál, ám a hidegebb napokban a termálhő mellett szükséges kiegészítő fűtést a Biodómban már nem kondenzációs gázkazánokkal, hanem távhővel oldjuk meg. Erről már 2017-ben megállapodást írtunk alá a FŐTÁV Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt.-vel, amint arról annak idején be is számoltunk. Egyébként a Biodóm hőmérlegében a napsugárzásnak is jelentős szerep jut, hiszen a fényáteresztő tető miatt ebben a térben az üvegházhatás is érvényesül.

Bár a Biodóm építéskivitelezése már befejeződött, és ezzel együtt a fűtési rendszer is kiépítésre került, a további munkálatok – mint az közismert – átmenetileg szünetelnek. Közben viszont minden évben újra eljön a fűtési szezon, és ezzel természetesen a Biodómban is foglalkoznunk kell. Legalábbis olyan szinten, hogy az épület temperálásával megelőzzük, hogy a hideg kárt tegyen a már elkészült, erre kényes épületszerkezetekben. Tehát nem kell úgy fűteni, mintha a Biodómot állatok és növények laknák, de a temperálásra mindenképpen szükség van.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a Széchenyi Fürdőből a Biodómba érkező termálhő valamivel alacsonyabb hőmérsékletű, mint az a víz, amely az Állatkert műemléki területén, még 2011/2012-ben kiépített fűtési rendszert táplálja. Ennek pedig az volt a következménye, hogy sokkal gyakrabban kellett a távhőn alapuló kiegészítő fűtési rendszert igénybe venni. Ám az idei évben – a mostani fűtési szezonra készülve – olyan műszaki változtatások történtek a Széchenyi Fürdő oldalán, amelynek nyomán megvan a műszaki lehetőség arra, hogy a Biodómba is hasonló hőmérsékletű víz érkezzen a Széchenyi Fürdő felől, mint az Állatkert műemléki részére. Ez pedig az idei fűtési szezonban sokkal gazdaságosabb fűtést, illetve temperálást tesz lehetővé.

A korszerű fűtési megoldások egyébként ahhoz is hozzájárulnak, hogy a Biodóm addig is, amíg a beruházás folytatása szünetel, legalább részben hasznosítható legyen ideiglenes jelleggel. A Biodóm fogadócsarnoka, amely eleve nem állattartó térnek, hanem rendezvénytérnek is használható látogatóközpontnak épült, november 10-től 11-ig történetesen az Első Budapest Állásbörzének ad otthont.